A folyamat egészen addig tart, amíg a koalíciós partnerek aláírják azt a megállapodást, amelyben az „Új 100 lépés program”-jának következetes végrehajtására, s ennek érdekében több tucat törvény parlamenti támogatására kötelezik magukat.
Őszöd annak ellenére volt pr-jellegű találkozó, hogy éppen a sajtót zárták ki a megbeszélésekről. A hírek szerint még titkosszolgálati eszközöket is alkalmaztak, hogy valóban semmilyen információ ne szivároghasson ki. „A Balaton-parti munkamegbeszélés ismerkedés, barátkozás, afféle bemelegítés volt az álláspontok valódi ütköztetése előtt” – fogalmaztak forrásaink lapunknak.
Új parlament május 16-án
Sólyom László május 16-ára hívta össze az országgyűlés alakuló ülését. Az államfő ezt az után jelentette be, hogy megbeszélést folytatott a parlamentbe jutott öt párt vezetőjével a Sándor-palotában. A köztársasági elnök közölte: még ezen a héten tárgyal a pártok vezetőivel és a miniszterelnök-jelöltekkel arról, hogy kit javasoljon majd kormányfőnek.
A múlt szombaton megszámlálták azokat a voksokat, amelyeket választási körzetenként egy-egy szavazókörben zároltak, majd összekevertek az adott választókörzet jelöltjeire külföldön leadott szavazatokkal. A maradék voksok összesen 11 választókerületben változtathatták volna meg az április 23-án közzétett részeredményt, végül ez csak Kiskunfélegyházán következett be az MSZP javára. A szoros végeredmény miatt a Fidesz négy körzetben kérte a szavazatok újraszámolását egy helyen pedig a második forduló megismétlését, a beadványokat azonban elutasították az illetékes területi választási bizottságok, ez ellen a Fidesz felülvizsgálati kérelemmel fordult a bírósághoz. (Jogerős döntés lapzártánk után várható). E héten dönt a bíróság arról is, hogy Kecskeméten – a szocialisták és a liberálisok indítványára – meg kell-e ismételni a második fordulót.
Május 1-jén, a hagyományos városligeti szocialista majálison Gyurcsány Ferenc nem tagadta, az ország nehéz reformok előtt áll, de leszögezte, hogy azok során érvényesülnie kell a társadalmi szolidaritásnak, a végcél pedig egy élhetőbb világ megteremtése.
Az MSZP és az SZDSZ egyaránt „belefért” a kampánycélokra felhasználható 386 millió forintos pénzügyi keretbe – állította Szekeres Imre, a szocialisták elnökhelyettese, illetve Kuncze Gábor, a szabad demokraták elnöke. Ugyanakkor szakértői becslések szerint az MSZP és a Fidesz is messze több mint egymilliárd forintot költött a kampányára, s az SZDSZ is százmilliókkal túlléphette a törvényes keretet. Miközben ezt mindkét pártpolitikus cáfolta, leszögezték, hogy sürgősen módosítani kell a párt-, illetve a kampányfinanszírozási törvényt.
Fidesz: hova tovább?
Nem várható semmiféle meglepetés, stratégiaváltás vagy személycsere a vezetőségben a Fidesz május 20-ára meghirdetett rendkívüli kongresszusán – hangzik a lapunk által megkérdezett Fidesz-politikusok egybehangzó véleménye. Orbán Viktor ugyan az elnökséggel együtt felajánlja majd lemondását, de a kongresszus azt nyilvánvalóan nem fogja elfogadni, sőt, a dolgok mai állása alapján pártelnök újabb hűség-gesztusokra számíthat. Elemzők szerint a vezér sok éve munkálkodik azon, hogy ne jöjjenek létre a pártban alternatív hatalmi gócpontok, ahonnét egy új vezető kiemelkedhetne.
Csak az önkormányzati választások után indulhat el a Fideszben valamiféle átalakulás – vélik pártpolitikusok a lehetséges forgatókönyveket elemezve. Illés Zoltán szerint – aki Fidesz-politikusok közül a leginkább kritikus véleményt fogalmazta meg nyilvánosan – az 1998 előtti, demokratikusan felépülő és a környezetvédelmet kiemelten kezelő párthoz kellene visszatérni. Illés állítja: elsősorban az alapszabály módosítására van szükség ahhoz, hogy az „elnöki rendszer” helyett újból megteremtsék a megyék és a helyi csoportok politikai autonómiáját, hogy maguk választhassák meg a helyi vezetőket. Emellett a párt elnöke és az alelnökök esetében többes jelölést kell alkalmazni.
Bizonyára az is meghatározza majd a Fidesz további sorsát, hogy ellenzékben milyen szerepet fog játszani. Belső információk szerint Áder János azért nem vállalta a továbbiakban a frakcióvezetői tisztséget, mert a 164 fős képviselői csoportban 30-40 olyan „outsider” foglal helyet, akiknek sem a Fideszhez, sem a politikához nincsen semmi közük. Az Orbán által bejelentett „alkotó ellenzékiséggel” kapcsolatban táplált esetleges baloldali illúziókat maga a Fidesz-elnök zúzta szét május elsején a Várban tartott nagygyűlési szónoklatában, amikor a kormányoldal várható tárgyalási ajánlatára utalva azt fejtegette: „Nemzeti összefogást ajánlanak majd, ami azt jelenti, együtt fizettessük meg az emberekkel az ő rossz kormányzásuk árát. (…) Erre nemet mondunk!” Tehát egyértelművé tette, hogy a gazdasági helyzetet érintő kétharmados törvénymódosításokat megakadályozza majd a legnagyobb ellenzéki párt. Immár eldöntöttnek vehető, hogy a kereszténydemokraták külön frakciót alakítanak a parlamentben, Orbán hétfői beszédében elhangzott, hogy a Fidesz és a KDNP frakciószövetséget készül kötni.
A Fidesz elnöke arról is beszélt, hogy a jobboldali elkötelezetteket várhatóan üldözni fogják politikai meggyőződésük miatt, ennek megakadályozására társadalmi önvédelmi testületet fognak felállítani.
