Gazdaság

Homályos múltú iraki cég a vakcinabizniszben

Kizárólagos hasznosítási jogot kapott az Omninvest Kft.-től a madárinfluenza-oltóanyag gyártási technológiájának továbbértékesítésére egy iraki cég. Az IIG Holding tulajdonosa már korábban is feltűnt Magyarországon, de előélete nem éppen makulátlan.

Huszonkilenc országra érvényes, a madárinfluenza-vakcina előállítási technológiájára vonatkozó kizárólagos hasznosítási jogot szerzett a Bagdadban bejegyzett IIG Holding Iraqi Investment & Development Group Co. nevű cég.

A múlt héten tartott sajtótájékoztatójukon pedig arról értesítették a közvéleményt: a technológia eredeti tulajdonosával, az H5N1 vakcinát az állammal közösen előállító Omninvest Kft.-vel kötött szerződések alapján az IIG Holding elsősorban az arab országok felé közvetíti azt a technológiát, amely lehetővé teszi minden típusú influenza-vakcina tömeggyártását. A Figyelő megkereste az Omninvest egyik tulajdonosát, Laczkó Tamást, aki megerősítette: egyelőre tizenvalahány külön szerződést kötöttek egy-egy országra az IIG Holdinggal.

Ezek rögzítik, hogy amennyiben a magyar gyártási technológiának az adott országban vásárlót szerez az iraki társaság, akkor az adott üzlet megkötéséhez az IIG Holding megvásárolja a technológiát, majd a szerződésben rögzített feltételek mellett adja el a vevőnek. Az oltóanyag-gyártó kisebbségi tulajdonosa azt is elmondta, hogy az iraki vállalat kereste meg az Egészségügyi Minisztériumot, és a tárca hozta össze a feleket.


Homály


A Figyelő szerint az Omninvest 98 százalékát egy ciprusi off-shore cég birtokolja, amelynek valódi tulajdonosát a nyilvánosság elől egy háttérszerződés rejti el, így nem lehet tudni, hogy valójában kivel szerződött a magyar állam a nemzeti érdeket alapvetően érintő termék előállítására. Így azt sem lehet tudni, hogy kinek a tulajdonában van az oltóanyag előállítására alkalmas technológia kizárólagos joga.


A kormány korábbi tájékoztatása szerint egy szerződés alapján az Omninvest vakcina forgalmazásából, illetve a technológia értékesítéséből származó bevételéből 14 százalék illeti a magyar államot. Amennyiben azonban egy közvetítő vásárolja meg a technológiát – mint jelen esetben az iraki IIG Holding -, akkor a továbbértékesítésből származó, feltehetőleg hatalmas haszon nyilvánvalóan az ügynök zsebébe vándorol. Kérdés tehát, hogy az oltóanyag-bizniszbe nagy reményeket fektető kormányzati politikusok korábbi előrejelzései az állam várható bevételeiről nem voltak-e elhamarkodottak. Az Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivataltól – melynek célzott kutatási pályázatán 2 milliárd forint állami támogatást nyert kutatás-fejlesztésre – a Figyelő kérte az Omninvest és az állami hivatal között létrejött szerződést, de azt a választ kapta, hogy a szerződések nem nyilvánosak.


Jóllehet az iraki cég eddig ismeretlen volt hazai berkekben, az IIG Holding elnöke, Semir Sabih Khelil Al-Dulaimi (sejk és dr.) már öt évvel ezelőtt feltűnt a magyar sajtóban. Az anyakönyvezett nevén Al-Dulaimi Szemir Attila Magyarországon született először 2001-ben kapott nyilvánosságot, amikor egy bulvárlapban az iraki emigránsokból Berlinben megalakult Független Iraki Kormány elnökeként tűnt fel. Akkor elmondta, hogy menekülnie kellett Irakból, mert szembefordult Szaddam Huszein rendszerével és a továbbiakban úgy szerepelt a magyar sajtóban, mint az iraki ellenkormány feje, Szaddam lehetséges utóda. Magáról több ízben állította, hogy egykor Szaddam bizalmasa, tanácsadó tisztje volt, másutt arról beszélt, hogy mielőtt kegyvesztett lett, katonai ügyészként tevékenykedett a diktatúrában. Édesapja „a legősibb, legbefolyásosabb és leggazdagabb törzs vezetője Irakban”, másutt a „fegyverkezési program vezetője”.


Személye 2003 nyarán újabb történet kapcsán került a sajtófigyelem középpontjába: szerződésben vállalta, hogy eljuttatja Bagdadba a Magyar Iszlám Közösség (MIK) által gyűjtött, 60 millió forint értékű segélyszállítmányt, amely elhagyta az országot, aztán eltűnt. A szállítmány tényleges sorsáról azonban nem derült ki semmi.


Aztán Al-Dulaimi mégsem lett a háború utáni iraki kormány tagja, viszont létrehozta az IIG Holdingot azzal a céllal, hogy magyar és külföldi üzletemberek számára iraki befektetési lehetőséget közvetítsen.


Az IIG Holdingról 2005 áprilisában érdekes adalékot közölt a Népszava: „Feltehetően a magyar titkosszolgálatok közbenjárása miatt nem jöhetett létre az a tervezett együttműködés, amelynek keretében a sajtóból már ismert Szebih Kelil Al-Dulaimi sejk és vállalkozása segített volna a magyar beruházókat az iraki újjáépítésben”. Másutt az jelent meg, hogy Al-Dulaimi mint „iraki parlamenti képviselő” feljelentést tett, mert – nevével visszaélve – kapcsolatba hozták egy iraki szerencsejáték cég hamis részvényeinek magyarországi árusításával. Majd novemberben egy bulvárlapban unokatestvéréről, Szaddam ügyvédjéről mesélt.


Összehozták


Az idén április közepén érkezett a sajtótájékoztatóra szóló meghívó a Figyelő szerkesztőségébe, amelyben az IIG Holding szenzációs bejelentést ígért madárinfluenzával összefüggésben. Ám végül a bejelentés elmaradt a vakcina kizárólagos hasznosítási jogáról szóló szerződés bejelentése ugyanis – amint azt Al-Dulaimi a Figyelőnek elmondta – az utolsó pillanatban nem került fel két aláírás. Egy héttel később, április 27-én viszont az Omninvest szóvivőjének jelenlétében már arról értesítették a sajtót, hogy keresik a jogi megoldást a technológia átvételére, mi több, már létrejött a keretszerződés az Omninvesttel. Az eseményen Bogdán Miklós üzletember azt mondta: ő hozta össze a két céget, és egyszerre tanácsadója az Omninvestnek és az IIG Holdingnak. A technológiát szerinte kizárólag államoknak, illetve állami tulajdonban lévő cégeknek közvetítik – Al-Dulaimi viszont egy héttel korábban azt mondta lapunknak: nagy gyógyszergyártókkal is kapcsolatban állnak.


A Figyelő Rácz Jenő egészségügyi minisztert arról szerette volna megkérdezni, hogy milyen érdeke fűződik a magyar államnak ahhoz, hogy az IIG Holding közvetítse az arab országoknak és más államoknak a vakcinaelőállítás technológiáját, s miért hozták össze ezt a kapcsolatot, de a miniszter előbb időt kért, hogy tájékozódjon. Néhány nap múlva pedig megüzente: az elkövetkező napokban elfoglaltságai miatt nem tud ezzel az üggyel foglalkozni.


A cikk teljes terjedelmében a Figyelő e heti számában olvasható.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik