Az év első három hónapjában több mint 7 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és közel 10 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt – áll a KSH legfrissebb jelentésében. A használatba vett lakások száma közel ugyanannyi, az új lakásépítési engedélyeké viszont 8 százalékkal kevesebb, mint 2005 I. negyedévében volt.
Országos átlagban 3 százalékkal kevesebb új lakást építtettek gazdasági vállalkozások, és 4 százalékkal kevesebbet értékesítés céljából. Ugyanilyen arányban nőtt a természetes személyek által, illetve saját használatra épített lakások száma. Az új többszintes, többlakásos és lakóparki építkezés 5 százalékkal visszaesett, miközben ennyivel nőtt a családi házas építkezések száma. A lakások átlagos alapterülete 2 négyzetméterrel lett nagyobb, 89 négyzetméterre változott.
Jelentős eltérések
Területileg ugyanakkor óriási eltérések tapasztalhatók. Fejér és Veszprém megyében például majdnem háromszor annyi (365 és 284) lakást vettek használatba az év első három hónapjában, mint egy évvel korábban. De téved, aki azt hinné, hogy ez a jellemzően fejlettebb közép-dunántúli régió sajátja, mivel Szabolcs-Szatmár-Beregben két és félszer több új lakásba (399) költöztek be, mint 2005. első negyedében.
Érdekességként említhető Somogy megye, ahol a kiadott építési engedélyek száma nőtt háromszorosára (530 darab) a bázishoz képest, vele szembe állítható viszont a fejlettebb Komárom-Esztergom, ahol harmadára (114) esett az engedélyek száma.
Ne keressünk logikát az igen jelentős eltérések között – mondja a szakértő, aki két tényezőre vezeti vissza a területi különbözőségeket. Gerő András, az Otthon Centrum vezérigazgató-helyettese szerint, mivel az egyes megyékben néhány száz lakásos tételekről van szó, igen nagy jelentőségű lehet, hogy egy-egy negyedévben bővül-e a belterületbe vont földek száma, ez okozhatja ugyanis a kiadott építési engedélyek ugrásszerű növekedését. Másfelől – az amúgy igen érzékeny – piacot meghatározó módon befolyásolják a vállalkozások várakozásai, hogy az adók, illetékek, támogatások változásainak függvényében, mikor pörgetik fel fejlesztéseiket, amelyek így különböző időszakokban érnek be, s egy időben egy helyen lökésszerűen növelik az átadott lakások számát.
Gyengélkedő Budapest
Szembetűnő ugyanakkor, hogy a fővárosban egyaránt jelentősebb mértékben csökkent a kiadott építési engedélyek száma (3138 darab) és a használatba vett lakások száma (2094) is az év első három hónapjában. Előbbi 16,4 százalékos, utóbbi 23,6 százalékos visszaesést takar. Utóbbi adat annak fényében még különösebb jelentést kap, hogy Budapesten az elkészült, de még nem értékesített új lakások száma akár a 2 ezret is elérheti, ami majdnem megegyezik az első negyedéves értékesítéssel.
Az év egészére vonatkozóan Gerő András arra számít, hogy az átadott lakások száma némileg növekedni fog 2005-höz képest, a kiadott engedélyek száma viszont elmarad a tavalyitól. Hosszabb távon pedig az várható, hogy a piac beáll a szükséges mobilitásra, ami azt jelenti: az újlakásépítés követi az épületek általában 100 éves életciklusát. Magyarországon ehhez az ütemhez évente 40-50 ezer új lakás átadására van szükség, ami tartható, de például jócskán elmarad a népességszámban hazánkhoz képest csak négyszeres lélekszámú Spanyolországtól, ahol 650 ezer lakás épül.
