Alacsony átvételi ár
A zárttartásban előállított csirke önköltsége élősúlyra számítva 170-185 forint kilogrammonként, évszaktól függően. A rárakódó költségeket is figyelembe véve a feldolgozóknak 1 kilogramm csirkehús előállítása 340-360 forintba kerül. Ezt a kereskedelem általában 300 forint alatti kilogrammonkénti áron veszi át jelenleg a feldolgozóktól, ami Bárány László szerint tarthatatlan.
A magyar baromfiágazatot a madárinfluenza miatt leginkább az árveszteség sújtotta. Ez az összveszteség mintegy 60 százalékát tette ki, amely jelenleg meghaladja a 7 milliárd forintot, és ez az összeg még várhatóan emelkedni fog – mondta Bárány.
Átlagosan 15-20 százalékot esett vissza a fogyasztás, de volt olyan hónap, amikor meghaladta a 30 százalékot is – ismertették a terméktanács vezetői. Súlyosbította a helyzetet, hogy a fogyasztás csökkenésére az áruházak az átvételi árak csökkenésével reagáltak, amelynek csak egy részét engedték át a fogyasztóknak – jegyezte meg Bárány.
A terméktanács képviselői a madárinfluenza miatt elszenvedett veszteségeikért részben a sajtót tették felelőssé, mondván, hogy a médiumok pánikot keltettek az ügyben, és ezért esett vissza drasztikusan a magyar fogyasztás.
EU-támogatás
Bárány pozitívan értékelte az elmúlt napokban Brüsszelben született döntést a madárinfluenza miatt kárt szenvedett tenyésztők és feldolgozók kártalanításáról és azt a gesztust a kormány részéről, hogy felkérte a BTT-t a kialakult pánik kapcsán elszenvedett károk felmérésére és azok orvosolására. Bárány László, aki egyben a Magyar Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetségének elnöke is, közölte: kárenyhítésként összesen mintegy 6 milliárd forintos segítséget kaphatnak az Európai Uniótól és a magyar kormánytól. Ennek az összegnek a felét az EU adja, míg a másik felét nemzeti forrásból kellene előteremteni.
Takács László, a terméktanács igazgatója tájékoztatása szerint jelenleg még nem tudható, hogy milyen jogcímeken lehet majd igénybe venni a tenyésztőknek és a feldolgozóknak a kárenyhítésre szolgáló összegeket, többek között azért sem, mert ilyen jellegű támogatásra még korábban nem volt példa. Erről a következő hetekben tárgyal majd a magyar kormány megbízottja Brüsszelben.
A támogatás ma sejthető mértéke a károknak valószínűleg csak mintegy harmadát fedezi majd. Az igazgató elmondása szerint az azonban már most látszik, hogy a kárrendezési összegeket egyebek mellett az árveszteség kompenzációjára, a tárolási költségek finanszírozására, a munkahelyek megtartásának támogatására és a zárolt területeken a tenyésztők veszteségeinek megtérítésére kell fordítaniuk.
Takács úgy vélte: a tenyésztők és a feldolgozók egy optimista forgatókönyv esetén szeptember körül kaphatnak pénzt káruk kompenzálására.
Harc a kifehérítésért
A Baromfi Termék Tanács a múlt heti ülésén egy új, informatikai rendszerrel támogatott nyilvántartás bevezetéséről döntött annak érdekében, hogy megtisztítsa az ágazatot a szürke- és feketegazdaság szereplőitől – mondta el Takács. A rendszer lényege, hogy csak azok helyezhetnék el a piacon terméküket, amely cégek rendelkeznek a terméktanács által kibocsátott minőségtanúsító emblémával, amelynek brandjét marketingkampánnyal is megerősítenék. Ezen túl minden legális, a rendszerbe belépő termelőnek teljeskörű jogosítványt kellene biztosítania a terméktanács illetve az általa kijelölt ellenőrző szervnek, hogy bármikor bármilyen termelési, kereskedelmi adattárba betekinthessen – mondta el Bárány. A rendszer által kiszűrt termelők nem vehetnének igénybe kormánytámogatásokat – tette hozzá Takács.
A feketegazdaság arányát Bárány László 18-25 százalékra tette csirketenyésztésben és –feldolgozásban, a pulykatenyésztésben és -feldolgozásban pedig 10 százalék körülire becsülte. A fekete- és szürkegazdaságban tevékenykedők miatt az állam évente jelenleg mintegy 6-8 milliárd forintos adóbevételtől esik el – vélekedett a terméktanács vezetője.
