Nemrég azonban a NASA Spitzer nevű űrtávcsövének sikerült lencsevégre kapnia két exoplanéta fényét, ez pedig állítólag már kétségbevonhatatlan bizonyíték arra, hogy a Földnek lehetnek testvérei a kozmoszban. Ahhoz azonban, hogy még több ilyen égitestet fedezzenek fel, a kutatóknak a maiaknál nagyobb teljesítményű teleszkópokra van szükségük. Ezért is fogalmazódott meg az ELT (extremely large telescope – rendkívül nagy távcső) megépítésének gondolata, amellyel a tervek szerint minden korábbinál részletesebb kép nyerhető még a távoli objektumokról is. Brit csillagászok most az európai együttműködések által javasolt ELT koncepciók vizsgálatával foglakoznak, és ha minden jól megy, hamarosan eldől, melyik grandiózus elképzelés valósul majd meg.
Az egyik terv szerint a távcső egy 30 méteres átmérőjű, 127 szegmensből álló gömbtükröt tartalmazna. Ez a Chilében építendő eszköz viszonylag szerénynek mondható összegbe, 250 millió dollárba kerülne – ami egyébként a hawaii Keck Obszervatórium távcsövei árának fele -, ám az égbolt horizont feletti részének csak 70 százalékát tudná áttekinteni. Valamivel nagyobb teljesítményű lenne a Kanári-szigetekre tervezett 50 méteres Euro-50, amely hatszögletű tükrökből állna. Minden más tervet felülmúl azonban a szintén Chilébe szánt OWL (overwhelmingly large telescope – elképesztően nagy távcső), amely, ha megvalósul, 100 méter átmérőjű lesz, és 1 milliárd dollárba kerül majd. Ez a szerkezet akár arra is képes lesz, hogy – a fotoszintetizáló zöld pigmentek érzékelése alapján – az esetleges exobolygók felszínén növő növényzetet azonosítsa.
