Két külső gazdasági körülmény lesz meghatározó 2006-ban. Egyrészt mennyiben befolyásolja az emelkedő olajár a világgazdaság egészére érvényes, előző évinél némileg kedvezőbb konjunktúrális kilátásokat. Másrészt az emelkedő nemzetközi kamatszint milyen gyors és drasztikus változásokat idéz elő a hazai pénzpiacon, azaz kikényszerít-e kamatemelést, vagy a kedvezőtlen folyamat megelőzhető-e egy hiteles költségvetési korrekcióval.
A világgazdaság átlagos növekedési ütemét alapvetően az ázsiai országok gazdasága húzza felfelé. Az Egyesült Államokban az előző évi 3,5 százalékos GDP bővüléssel lehet számolni. A magyar gazdaság számára meghatározó Európai Unióban ellentmondásos kép alakult ki. Míg a vállalati felmérések, bizalmi indexek a gazdasági szereplők egyre nagyobb optimizmusát tükrözik, a gazdaság fundamentumai nem támasztják alá a dinamikus növekedésre vonatkozó várakozásokat.
Az olaj világpiaci ára az elmúlt hetekben ismét rekord szintet ért el. Bár az elmúlt évek tapasztalatai alapján az áremelkedés növekedésre gyakorolt hatása minimális, a nyersanyag árának további emelkedése már kockázatokat hordoz magában. Az inflációs veszély további kamatemelésre késztetheti a jegybankokat, amely lassíthatja a növekedést.
A magyarországi államháztartás hiány az Eurostat közlése alapján 2005-ben a GDP 6,1 százaléka volt nyugdíjkorrekció figyelembevételével szemben a Konvergencia Programban benyújtott 3,6 százalékkal szemben. A folyó fizetési mérleg a GDP 7-8 százaléka körül mozog, ami rendkívül magas a régióban. A külföldi befektetői nyomás a devizapiacon érezhető volt az elmúlt hónapokban, a forint gyengült. A nemzetközi pénzpiaci környezet számunkra kedvezőtlenül változik, az emelkedő kamatszint csökkenti a kamatelőnyt.
Az államháztartás elmúlt évi folyamataiban leginkább a költségvetési szervek és fejezetek, a TB alapok (gyógyszerár-támogatás) valamint az áfa-bevételek „elolvadása” járult hozzá a hiány növekedéséhez. Ahhoz, hogy az idei évre kitűzött államháztartási cél teljesüljön, jelentős megtakarításokra van szükség. Az intézkedéssorozat végrehajtásához konszenzusra van szükség.
A felső áfa-kulcs év eleji csökkentése miatt az idei infláció 2,3 százalék körül alakulhat. A forint gyengülése elsősorban a következő évi áremelkedést befolyásolja. Az olaj drágulása és a hazai valuta dollárral szembeni gyengülése rövid távon is emeli az inflációt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
