Minden korábbi rekordot megdöntött a világpiacon a kőolaj ára, ami egyes fajtáknál meghaladta a 73 dolláros hordónkénti árat. Ennek nyomán a Mol szerdától a 95-ös benzin árát literenként 8 forinttal 285-re, a gázolaj árát 6 forinttal literenként 270 forintra emeli, amelytől az egyes kutak akár 10-15 forinttal is eltérhetnek.
A világpiacon folyamatosan növekvő kereslet – elsősorban Kína és India egyre csillapíthatatlanabb „étvágya” –, s a szűkösnek bizonyuló finomítói kapacitások miatt a kőolaj további drágulása várható. Ha egyetlen centtel sem drágulna tovább a kőolaj – amelynek valószínűsége csekély – a küszöbönálló idegenforgami szezon amúgyis a benzin drágulását hozná – legalábbis az elmúlt évek tapasztalatai szerint.
Nem nyelik le a veszteséget
A folyamatosan növekvő üzemanyagárak immár nem hagyhatják érintetlenül a szállítási díjakat sem – nyilatkozta a FigyelőNetnek Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének (Fuvosz) főtitkára. Az érdekképviseleti szervezet ezért azt ajánlja a vállalkozásoknak, hogy „ne legyenek szemérmesek”, költségeik növekedését ismertessék el áraikban, s erről kezdjenek tárgyalásokat fuvaroztató partnereikkel. Idénre ugyan 15 százalékos fuvardíjemelést javasoltak tagjaik számára, amiből azonban talán 6 százalék valósult meg – tette hozzá. Az üzemanyagok jelenlegi és – tartósnak mutatkozó – egyre magasabb árszintje mellett a fuvarozás már csak veszteségesen folytatható.
Peredi Péter úgy véli: bár tárgyalnak esetleges központi beavatkozás lehetőségéről is, kicsi az esély arra, hogy a jelenlegi, illetve az új kormány orvosolni tudná a fuvarozók gazdálkodási gondjait. (A jövedéki adó mértékének némi csökkentésével avatkozhatna be a kormány, de szakértők szerint a központi költségvetés és államháztartás jelenlegi helyzetében erre aligha van esély – a szerk.)
Tartósan 300 forint körül
Nem osztja a Fuvosz álláspontját Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint a fuvarpiacon tapasztalható igen éles verseny szab gátat a fuvardíjak emelésének. A fölös kapacitások és az emelkedő gázolajárak eredőjeként inkább az valószínűsíthető, hogy a sokat fogyasztó, korszerűtlen járművekkel rendelkező vállalkozások csődbe mennek.
A magas gázolajár érzékenyen érintheti a menetrendszerű távolsági autóbusz-közlekedést, amelynél az üzemanyag az összköltségek 22-25 százalékát teszi ki, jóval magasabb arányt, mint a közúti árufuvarozásban.
A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. vizsgálatai szerint – a közúti közlekedés kivételével – a nemzetgazdaság más ágazataiban nincsenek drámai következményei az egekbe szökő üzemanyagáraknak. Ezeknél ugyanis a kibocsátási érték durván egy százalékára hat a benzin vagy a gázolaj árának változása. Hegedűs Miklós úgy látja, ha éves szinten nem is lehet számolni a jelenleg 70 dollárt meghaladó hordónkénti kőolajárral, a 65-70 dollár közötti árra nyugodtan „berendezkedhetünk”, ami benzinárra lefordítva tartósan 300 forint körül tarthatja a 95-ös üzemanyag árát. Persze a kereslet növekedésén, az iráni és a nigériai politikai helyzet alakulásán túl, a benzin árának változását befolyásolhatja a dollár/forint árfolyam is. Mivel a lakossági fogyasztásban az üzemanyagok 4 százalékos súlyt képviselnek, a hosszabb távon 300 forintos benzinár legkedvezőtlenebb esetben 0,4 százalékponttal növelheti a fogyasztási árindexet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
