Kozák Ákos csütörtökön az intézet Kereskedelmi Analízisek 2005 című tanulmányát ismertetve elmondta, míg 2000-ben a forgalom 1445 milliárd forintot tett ki, addig 2005-ben értéke elérte a 2234 milliárd forintot.
Kiemelte: a hipermarketek piaci részesedése 14-ről 24 százalékra, a kisbolt-láncoké 7-ről 15, a diszkontoké 16-ról 17, a drogériáké 1-ről 2 százalékra nőtt, míg a többi értékesítési csatorna részesedése csökkent az elmúlt öt évben. Arányaiban a legnagyobb visszaesést a független kisboltok szenvedték el, piacrészük mintegy 12 százalékponttal, 16 százalékra csökkent – tette hozzá. Kozák Ákos a következő években várható változásokról szólva kiemelte: még mindig nem eléggé szegmentált a magyar piac.
Előrejelzése szerint a hipermarketek térnyerésének dinamikája csökkenni fog, piaci részesedésük a következő 3-5 évben eléri a 28-29 százalékot. A diszkontok számának növekedése várható, részesedésük szintén elérheti a 28-29 százalékot, a szupermarketek helyzete 14-15 százalékon stabilizálódhat hosszabb távon, míg a független kisboltok részesedésének mintegy 5 százalékpontos csökkenése várható. A drogériák további erősödésére számít: 3-5 év múlva megduplázódik piacuk – tette hozzá.
Kozák Ákos a vásárlói magatartásról szólva elmondta: a vásárlások 21 százaléka pénteken, 24 százaléka szombat-vasárnap történik. A hipermarketek forgalmuknak felét péntek és vasárnap között bonyolítják – mutatott rá. Hangsúlyozta: a magyar vásárlók egynegyede 9 óráig, 60 százaléka délig bevásárol, ami visszavezethető arra, hogy még mindig magas a kisboltok aránya.
Hozzátette: 17 óra utáni időpontra a vásárlások 15 százaléka esik, bár 2004-ben ez az arány még kisebb, 13 százalék volt. A vásárlások felét még mindig a háziasszonyok intézik, a férj egyedül csak minden kilencedik esetben vásárol – emelte ki a piackutató intézet igazgatója.
Kozák Ákos elmondta: bankkártyával 2005-ben minden tizedik vásárlást bonyolították a napi fogyasztási cikkek piacán, az emelkedés minimális az egyes években.
