„Közhely, de sokan, főleg a politikusok nem akarják megérteni, hogy egyensúly nélkül nincs növekedés, ez a most megjelent könyv legfőbb mondanivalója” – mondta Bokros a Csillag István – Mihályi Péter szerzőpáros által megjelentetett „Kettős kötés” című könyv bemutatóján. A kötet, amely „A stabilizáció és a reformok 18 hónapja” alcímet viseli, azt is világossá teszi, hogy az ikerdeficit – a költségvetési és a fizetési mérleg hiánya – fenntarthatatlanná teszi a gazdasági növekedést, azaz a gazdaság potenciális lehetősége alatt teljesít – tette hozzá.
A társadalombiztosítás rendszere elavult, átalakításra szorul, a „potyautas” státust meg kell szüntetni, mivel megszakadt a kapocs a járadék és a járulékfizetők között, azaz a befizetések és az érte kapott juttatás között. Ha fennmarad a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer, a mainál csak jóval gyengébb színvonalú szolgáltatást képes nyújtani, amivel együtt jár, hogy a gazdagabbak, a kapcsolati és politikai tőkével rendelkezők többet tudnak „kicsípni” a rendszerből, lényegében kisajátítják a szolgáltatásokat – mondta.
A könyvnek sikerült elhelyeznie a magyar gazdaság fejlődését a globalizáció keretében, azaz rávilágít arra, hogy például eltűnnek a nemzeti adóalapok, a vállalkozók, a munkavállalók és a lakosság is a lábával szavaz, azaz különösen az Európai Unión belül képes eldönteni hol él és működik, miközben az állam mint intézmény helyhez kötött – magyarázta Bokros. Amiből az is következik – fűzte hozzá –, hogy a gazdaságpolitikai lépéseknek a nemzetközi versenyképesség próbáját kell kiállniuk, tetszik nem tetszik, az ország versenyképessége határozza meg a jövőnket. „Ha elolvadnak a nemzeti adóalapok, ha elolvadnak az államhatáron belüli jövedelemtermelő tevékenységek, akkor az állam csak ezt a zsugorodó jövedelmet tudja centralizálni, majd elosztani” – fogalmazott a volt pénzügyminiszter, a CEU professzora.
A könyv nem az euró holnaputáni bevezetéséről, hanem rólunk és gyerekeinkről szól, akiknek vagy óriási lemaradást és adósságot hagyunk örökül, vagy esélyt arra, hogy úgy éljenek, mint Burgenlandban – mondta az egyik szerző, Csillag István. Véleménye szerint az adóssághegy lebontásához nem elég a kiadások lefaragása, reformok is kellenek, rendbe kell tenni a központi költségvetést, a nyugdíj, az egészségügy és az oktatás finanszírozási rendszerét. Nem kell nulláról kezdeni, hiszen Kornai János professzor „Az indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében” címmel 1989-ben megjelent művében már utalt a szükséges reformokra, amelyből sok területen, például a nyugdíjreformnál már jelentős előrehaladás történt – fejtegette a társszerző Mihályi Péter. Az a tétel például nyilvánvaló, hogy békeidőben megengedhetetlen a költségvetési hiány, hiszen abból fokozódó eladósodás következik – rögzítette a közgazdász.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
