Adósságlicit

Tizenegymilliárd forintnyi, zömében lejárt követelést kínáltak fel értékesítésre tavaly a hitelezők az Adósság Börze (AB) Kft. online piacterén, a Számla- és Követeléspiacon; ez az érték 30 százalékkal haladja meg a 2004-es szintet. Ha a siker mértékegysége az, hogy a felbukkanó követelések mekkora hányadán sikerül túladni, 65 százalékos teljesítményével ez az online piac igen hatékonynak mondható. Ahhoz viszonyítva is igen jó e ráta, hogy az AB becslése szerint országosan csupán a lejárt követelések 25 százalékán sikerül túladni. A hitelezők ugyanis sokszor meg sem kísérlik az értékesítést, ha pedig mégis, akkor a megtérülés minimális. A követelések egy része peres üggyé válik, s három-öt év múlva behajthatatlanná lesz, vagy elévül.

VISSZAÉLÉSEK. Persze ha azt nézzük, hogy az adósságok milyen arányban jutnak el az online piactérre, akkor ez csak csepp a tengerben. A magyar gazdaságban brutális nagyságú, egyes becslések szerint 200-300 milliárd forintnyi lejárt követelés halmozódott fel a lánctartozások miatt, ami különösen az építő-, az élelmiszer- és a könnyűipari cégeket, valamint a kereskedelmi beszállítókat sújtja (az építőipari anomáliákról lásd Zálogházalók című cikkünket – Figyelő, 2006/15. szám). A piaci szereplők szerint az áldatlan helyzetért – a saját tőke alacsony szintje, valamint a drága finanszírozás mellett – elsősorban a fővállalkozók és kereskedelmi láncok erőfölénnyel való visszaélése okolható. Nem szabad azonban elmenni az állam „sara” mellett sem, egyes megrendelők ugyanis a késedelmes kincstári kifizetések miatt nem tudják kifizetni alvállalkozóikat.

Bár a faktorálás (a lejárt követelés értékesítése) segíthet a kinnlevőségekkel küszködő vállalatok likviditási gondjainak áthidalásában, a vállalati forrásszerzésben még kicsi a szerepe. A Magyar Faktoring Szövetség tagjai tavaly 477 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le – 40 százalékkal többet, mint a megelőző évben -, ám ez a szövetség szerint még mindig csak 2-3 százalékát teszi ki a vállalatok rövidtávú finanszírozásának, miközben ez a ráta Nyugat-Európában meghaladja a 10 százalékot. Pedig számlakövetelésük faktorálásával a banki szempontból hitelképtelen vállalkozások is forráshoz juthatnak.

Kormánycsomag

A lánctartozások csökkentésére márciusban végre intézkedéscsomagot fogadott el a kormány. Ennek főbb elemei:

• A Hitelgarancia Zrt. a bejelentett kormányzati csomag részeként 40 milliárd forintos garancia-keretet nyit a kis-vállalkozók faktoring ügyleteihez való kezességvállaláshoz
• A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. 50 milliárd forintos kerettel szállítói hitelbiztosítási konstrukciót indít, a külföldi vevők nemfizetéséből fakadó lánctartozás megakadályozására pedig bevezeti az úgynevezett biztonságkötvényt
• Újraindul a Lánchíd faktoring program is, 30 milliárd forintos kerettel

VITATOTT IRÁNYOK. A lánctartozások csökkentésére márciusban végre intézkedéscsomagot fogadott el a kormány (főbb elemeit lásd külön), ám ennek időzítése a rossznyelvek szerint nem teljesen független a választásoktól. A kabinet tervezi a közbeszerzési törvény módosítását is, hogy a fővállalkozó ne szerződhessen rosszabb feltételekkel az alvállalkozóval, mint amilyennel vele szerződik a megrendelő. E kikötéssel azonban már nem mindenki ért egyet. A közbeszerzések alapján teljesített, 100 millió forintnál nagyobb állami kifizetéseket nyilvánosságra hoznák, így a fővállalkozó nem hivatkozhatna arra, hogy nem kapta meg pénzét az államtól. Lépéseket tervez a lánctartozás kezelésére a Fidesz is, például megerősítené az áfa-visszaigénylések teljesítésével kapcsolatos törvényi garanciákat, és a közbeszerzések minél nagyobb hányadát juttatná a magyar cégeknek.

A lánctartozás megszüntetéséért ugyanakkor maguk a piaci szereplők is sokat tehetnének azzal, ha kiszűrnék maguk közül a tisztességtelen vállalkozásokat. Ebben segíthet például a nem fizetőket nyilvántartó adóslista. Míg azonban a sok szép terv megvalósul, az érintett cégeknek nem sok jobb megoldás akad a faktorálásnál. Az Adósság Börze mindenesetre nemrég új szolgáltatással próbálja elérni a követeléskereskedelem bővülését: online piacterén már liciteket is rendeznek. A vevői oldalon csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyével rendelkező faktorcégek állhatnak, az eladók pedig bízhatnak abban, hogy az egyszerűség és gyorsaság mellett a koncentrált kereslet magasabb áron teszi lehetővé kinnlevőségeik értékesítését.