Kiáltvány a megszorításokért
A választás második fordulója utáni napon, hétfőn kiáltványt tesznek közzé több napilapban a gazdasági élet szereplői, amelyben az új kormánnyal szembeni elvárásaikat fogalmazzák meg – erősítette meg a Magyar Hírlap értesülését az MKIK elnöke. Parragh László részleteket nem árult el a dokumentummal kapcsolatban. A dokumentum megjelenését azért időzítették a jövő hétre, mert semmiképpen nem akarják befolyásolni a választások eredményét.
Bár a választási kampány során többször elhangzott, hogy egy újabb Bokros-csomag jöhet a magas államháztartási hiány korrigálása miatt, a FigyelőNet által megkérdezett szakemberek úgy vélik erre nincs szükség. Valóban indokolt egy nagy, több területet is érintő reform, de ma teljesen más változtatásokra van szükség, mint 1995-ben. Sőt Vértes András, a GKI Rt. elnökének véleménye szerint nem megszorításról, hanem sokkal inkább kiigazításról kell beszélni. A piac és az EU által kilátásba helyezett szankciók esetén sem fenyegetésről van szó – tette hozzá. A szakember úgy gondolja, a befektetők és az unió inkább trendváltásra kíváncsiak.
Vértes a költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedésekről csak általánosan beszélt, mint mondta, konkrétabb javaslatokkal, ötletekkel inkább az új kormánynak szolgálnának. Ebből a megfontolásból annyit mondott, hogy a GKI szerint nagyjából két lépésben lehetne megvalósítani a szükséges reformokat.
Nem fűnyíró elv kell
Nem fűnyíró elvvel, hanem olyan intézkedésekkel kellene a költségvetést rendbe tenni, amely azt kínálná, hogy a növekedési ütem visszafogása nélkül csökkenjen a költségvetési hiány – mondta el a FigyelőNet kérdésére Barabás Gyula, a Central European Managemement Intelligence (CEMI) kezdeményezésére létrejött kutatócsoport költségvetési szakértője. Ezt azonban egy több területen egyszerre elinduló reformfolyamattal lehetne megvalósítani, amelynek részeként említette a nyugdíjreformot, az állami szektor karcsúsítását, a nyugdíjkorhatár növelését, a foglalkoztatás növelését a magánszektorban valamint az adó és járulékrendszer átcsoportosítását.
Barabás példaként említette, hogy a foglalkoztatás 100 ezer fős növelésével 150-200 milliárd forinttal javulna a költségvetés egyenlege. Ezt részben az adók és járulékok átcsoportosításával is lehetne ösztönözni: a munkabéreket terhelő adók és járulékok csökkentése mellett egyéb adófajtákat kellene megemelni. Így az adóbefizetések is növekedhetnének, ami azért lenne fontos, mert ma Magyarországon nagyon szűk (körülbelül 1,7 millió magánszektorban dolgozó) az a kör, amely az egész rendszert eltartja. Emellett megemlítette, hogy a kutatásban résztvevők kalkulációja szerint, körülbelül 1000 milliárd forintnyi összeget nem vallanak ma be Magyarországon.
Az átfogó változtatásokat három fázisban képzelnék el. Barabás az azonnali intézkedések között az adórendszer átalakítását, a középtávú – 1-3 éves időintervallum – intézkedések között a munkaerőpiaci reformokat, a hosszú távú intézkedések között pedig a szakképzés átalakítását illetve a demográfiai helyzetből adódó problémák megoldását említette. Hozzátette azonban, hogy nagy eredményekre 2006-ban még biztosan nem lehet számítani.
Nincs szükség Bokros-csomagra
A CEMI kezdeményezésére létrejött kutatócsoport által javasolt változtatások egyáltalán nem hasonlíthatóak az 1995-ben bejelentett Bokros-csomag néven elhíresült megszorító intézkedésekhez, az ugyanis a jövedelmek elinflálódását célozta, a mostani javaslat viszont nagyobb részben javítana a költségvetés helyzetén és csak kis mértékben rombolná a reálkereseteket – véli Barabás.
Vértes szerint sincs szükség a Bokros-csomaghoz hasonló radikális intézkedésekre, ugyanis most teljesen más a helyzet. Most vannak automatikus stabilizáló elemek, melynek hatására beállna a piaci egyensúly, csak magasabb kamatszinten; ilyen hatás 1995-ben nem volt.
