„Ehhez az állami bürokráciának és a túlszabályozottságnak a skandináv színvonalra kellene mérséklődnie” – közölte Michael Hüther, az intézet igazgatója.
Az angolszász országok példáját követve 4,9 millió új állást is létre lehetne hozni – mondta, annak a tapasztalatnak az alapján, hogy minél csekélyebb az államnak a munkaerőpiaci beavatkozása, annál magasabb a foglalkoztatási ráta. Az IW az „Új szociális piacgazdaság” programjának megbízásából összevetette az állami beavatkozás mértékét 28 ipari országban.
Németország e listán a munkaerőpiacot érintőn az utolsó – legerőteljesebben beavatkozó államnak járó – helyen áll, a képzés, oktatás piacán pedig a 25., vagyis a hátulról számított harmadik helyen. Hütner szerint egy alacsony költségkihatással járó bürokrácia-leépítés révén mindenekelőtt a fiatalok, a nők és az idősebbek színvonalát lehetne növelni, egyidejűleg pedig mérsékelni a feketemunka arányát, ahogyan az a skandináv országokban, az USA-ban, Kanadában, Írországban és Nagy-Britanniában történt.
A hamburgi Világgazdasági Kutatóintézet (HWWI) igazgatója, Thomas Straubhaar ezzel kapcsolatban ismételten az elbocsátások elleni védelem lazítását sürgette. Szerinte az államnak erőteljesebben vissza kellene magát tartania az egészségügy és a képzés terén. Mint közölte: „A félrevivő szabályozás miatt lemaradunk a fejlődésben, ami más országokban sok új munkahely létrejöttével jár.”
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
