Süth Miklós

– Az elmúlt hetekben ismét tonnaszám foglaltak le illegálisan előállított húst az országban. „Füles” nyomán csap le a húskommandó?

– Nem szeretem a húskommandó szót használni állatorvos kollégáimra, akik egyébként növényi eredetű élelmiszert is ellenőriznek, ráadásul ezen a területen is meglehetősen éberek. A múlt héten például 104 tonna gyanús állagú mélyhűtött spenótot és zöldséget foglaltak le a soktonnányi hús mellett. A kérdésre válaszolva azonban azt mondhatom, kollégáim nem csak fülesre mennek. Bár van információs vonalunk, és ennek révén lakossági bejelentésre tavaly decemberben 73,5 tonna húst foglaltunk le Csepelen, jobbára éves szinten és előre szabjuk meg a kiszállások számát, amelyek egyébként randomszerűen történnek. Emellett persze magam is elrendelhetek vizsgálatot. E tekintetben szabad mozgásterem van, és a rám ruházott lehetőséggel gyakran élek is. Főleg ünnepek tájékán vagyok aktív, húsvét előtt különben sem árt az óvatosság.

– A pomázi húslefoglalást megelőző ellenőrzést Ön rendelte el?

– Nem. A pomázi vállalkozó hatósági ellenőrzést kért tőlünk, hogy telephelye a jövőben raktárként is üzemelhessen. A kiszálláskor derült ki, hogy amit a cég raktárként szeretne üzemeltetni, ott bizony már élelmiszer-előállítás folyik. A helyszínen merült fel a kérdés, vajon honnan érkezik a telephelyre az áru, amire a vállalkozó nem tudott felelni. Így a helyszínen lefoglaltunk 6,3 tonna húst, majd a nyomok Budaörsre vezettek, ahol további 29 tonna tisztázatlan eredetű húsra bukkantunk. Mindkét esetben megtörtént a feljelentés, amit bírósági eljárás követ majd.

– Szép öngól, ez vitán felül áll, de a megtorlások ilyen esetben mindig megmosolyogtatók. Az elkobzás, a nevetséges összegű büntetések helyett nem kellene drasztikusabb, mondjuk tartós telephely- és boltbezárásokkal megtorolni a zavarosban halászást?

– Mi valóban nem tudunk drasztikus csapásokat mérni, miután a minőségvédelmi bírság termékenként maximum 50 ezer, az állategészségügyi pedig legfeljebb 3 millió forint lehet. Az elkobzást egyébként nem tartom rossz módszernek, nagy tételeknél tízmilliókat bukhatnak vele a vállalkozók. A működési engedély visszavonása önkormányzati hatáskör. Mi maximum csak ideig-óráig függeszthetjük fel egy-egy üzlet engedélyét, amire volt is példa. Ez utóbbit nem nevezném puha megtorlásnak. Egyébként a fő baj az, hogy három ellenőrünk kiszállása legalább nyolc ügyvédet csalogat elő, akik a kákán és az ellenőrzés módszerén is csomót keresnek.

– Ön hol szerzi be a nyersanyagokat? Tudna tippet adni a biztonságos húsvásárláshoz?

– Jól ellenőrizhető helyen kell vásárolni, a számlát, a nyugtát pedig el kell tenni. Magam a lakóhelyemhez legközelebbi üzletben, egy német láncnál vásárolok. Nem vagyok vele maradéktalanul elégedett. Civilként is szoktam lakossági bejelentéseket tenni. Legutóbb amiatt voltam kénytelen így cselekedni, mert egymáson tárolták a csomagolt húst és a csomagolatlant, ami higiéniailag több mint aggályos.

– Feltételezem, a nők a pult mögött nem rajonganak Önért. Nem tart attól, hogy esetleg beteg baromfival kedveskednek? Egyáltalán vásárol már szárnyast, hogy lecsengeni látszik a madárinfluenza? Vagy még javában dúl, csak a választások közeledtével kevésbé figyelünk rá?

– A kettőnek nincs köze egymáshoz, a vírusok nem ismerik a kampányidőszak fogalmát. Magam május-júniusra, a madarak párba állási időszakára teszem a megbetegedések számának lecsengését.

– A hazai baromfiállományt mennyire veszélyezteti a madárinfluenza?

– Nem mondanám, hogy teljes biztonságban lenne a hazai állomány. Egyébként egy biztos: minél kisebb a fertőzöttség a vadmadaraknál, annál kisebb az átterjedés lehetősége. A higiéniai rendszabályok betartása mellett azonban nem valószínű a baromfiállomány megbetegedése.