Magyarország lakossága az előrejelzések szerint 2050-re 8 millióra zsugorodik, ugyanakkor a férfiak átlagéletkora 75 évre, a nőké 81 évre nő. A több európai országban még létező felosztó-kirovó társadalombiztosítási rendszerek csökkenő születésszám mellett képtelenek lesznek előteremteni az idős korúak járadékát.
A csökkenő születésszám és a növekvő átlagéletkor Európa majdnem minden országára jellemző: ahhoz, hogy egy ország népessége ne csökkenjen, egy lakosra átlagosan 2,1 gyermek vállalásának kell jutnia. Ezzel szemben Németországban 1,4, Nagy-Britanniában 1,6, Magyarországon átlagosan 1,2 gyermeket vállalnak. A társadalom elöregedését mutatja, hogy míg 1975-ben egy „átlagos olasz” 33 éves volt, addig 2024-ben életkora meghaladja majd az 50 évet.
A társadalom elöregedésének következménye a GDP növekedésének lassulása: a ma Magyarországra jellemző 6,6 millió aktív lakos 2050-re már csak 4,4 millió lesz, miközben az átlagos életkor növekedésével az eltartandó idős korúak száma növekszik. Az Európai Unióban a számítások szerint lesznek olyan országok, ahol egy eltartóra – egy aktív lakosra – 1,5 eltartott jut. A fenyegető helyzet kezelésére a megtakarítások támogatása, a járulékterhek és a nyugdíjkorhatár növelése, valamint a bevándorlások – elsősorban afrikai és arab országokból – támogatása lehet, ezek azonban számos társadalmi problémát vetnek fel.
Az AVIVA Életbiztosító vezérigazgató-helyettese szerint a magyarországi biztosítók előtt jelentős piacok nyílnak, ha a közgondolkodásba beleépül az öngondoskodás szükségessége, ennek azonban jelenleg még kevés jelét tapasztalni. De a biztosító társaságok sem mutatnak egyelőre önmérsékletet a biztosításokkal kapcsolatos költségek mérséklésére – tette hozzá Bosnyák Attila.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
