Zimányi Zsófia

– Brutálisan magas – így minősítette egy szakmabéli a Budapesti Tavaszi Fesztivál költségvetését. Mivel nem nagyon hallom Önt siránkozni a médiában a szűkös anyagiak miatt, gondolhatom azt, hogy nem volt túlzó a jelző?

– A búsongás gyakoribb jelenség, ezt jól látja, én viszont azt vallom, hogy „segíts magadon, s az Isten is megsegít”. Jó szponzorszerző vagyok, ezt tudom magamról, miként azt is, hogy jobb a helyzetünk, mint más fesztiváloknak. De a brutális szót ebben a szövegkörnyezetben, azt hiszem, nem használnám. Amit tudni kell a költségvetésről: a fesztivál az idén 1,2 milliárd forintba kerül, aminek 46 százaléka állami támogatás, 54 százaléka pedig jegybevételből és szponzorok révén jön össze. Összehasonlításul: a salzburgi fesztivál költségvetése több mint 12 milliárd, a bécsi fesztiválé pedig 5 milliárd forintnak megfelelő euró. Nálunk a jegyek 90 százaléka már elkelt. A lausanne-i Béjart Ballett, a Batsheva Dance Company, a 100 Tagú Cigányzenekar, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Bartók születésnapi koncertjére, a salzburgi Mozarteum zenekarának előadására már ne is keressen jegyet – elfogytak.

– Azért egyik-másik előadásra csak akad még jegy? A 125 éves Bartókot az említett koncerttel tudják le, vagy nagyobb figyelmet szentelnek neki annál, mint amekkorát kap az országtól?

– A lehetőségeinkhez képest igyekszünk. Bartóknak húsz koncertet és tíz kiállítást szenteltünk. Az idén Svájcot választottuk a fesztivál díszvendégének. Ugyan nem köztudott, de Svájc komoly megrendelője volt Bartóknak. A zeneszerző Bázel város kérésére írta meg Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művét, amit e város kamarazenekara a fesztiválon műsorára is tűz.

– Önök pedig az idén 80 éves Kurtág György, hazánk legjobban exportálható kortárs komolyzenei szerzőjének a műveit tűzik műsorra.

– Kurtág nem véletlenül szerepel, ugyanis hiszem, hogy a fesztiválok feladata a legnagyobb élő zeneszerzők repertoáron tartása. Nagy-Britanniában a komolyzenei állami támogatások egy része úgy kapható meg, hogy a zenekar ma élő szerzők műveit is szerepelteti. Nem bánnám, ha nálunk is így lenne.

– Tíz éve áll a Budapesti Tavaszi Fesztivál élén, Kovalik Balázzsal pedig a Budapesti Őszi Fesztivált is szervezi. Hogy lehet, hogy a télre és a nyárra nem marad muníció?

– Nyáron azért akad egy s más: a Budapesti Búcsút és a Hídünnepet szervezzük, illetve fővárosi megbízásokat teljesítünk. A kht. ugyanis a főváros 100 százalékos tulajdonában van. A tél jobbára szabad, de addigra jól el is fáradok, és bevallom, több szponzort nem tudok felkutatni. Szóval télen erőt gyűjtök a tavaszi fesztiválra.

– Például a téli szezont lezáró Operabálon?

– Jártam ott az idén, igen. Kapcsolatépítésre kiváló. Volt, hogy ott szereztem szponzort a fesztiválra. Ezúttal ez nem sikerült, de arra, hogy humán tőkét kovácsoljon az eseményből az ember, kifejezetten jónak bizonyult.

– Az Opera direktoraként szívesebben vegyült volna el a tömegben?

– Nem bántam meg, hogy visszaléptem. A fesztiválszervezésben is akadnak még kihívások, például több saját produkció színpadra állítása, amire kísérlet az idén a három Mozart-opera. Újszerű kihívás ugyanakkor a fringe műfaj, amire az edinburghi fesztiválon bukkantunk: egy előszűrést követően a peremfesztiválon bárki megmutathatja, mit tud. Mi adjuk a technikát, a helyszínt, a vállalkozó kedvűek a műsort. Az idén 250 jelentkezést regisztráltunk.

– Gondolom, ezek a fellépők nem kapnak sztárgázsit, ellentétben a fesztiválon fellépő külföldi művészekkel, akiknek viszont euróban fizetnek. Mi a helyzet most, hogy a forint gyengülésnek indult?

– Nem örülünk, de mindig kalkulálunk biztonsági tartalékkal. A gázsin felül 10 százalékkal. Ha szükséges, ehhez nyúlunk, ha megmarad, a következő évi büdzséhez csapjuk.