Magyarország GDP-je tavaly az év egészében 4,1 százalékkal, az utolsó negyedévben pedig 4,3 százalékkal, tehát a várakozásoknak nagyjából megfelelően bővült – közölte előzetes adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A negyedik negyedévben azonban a beruházások mindössze 3,1 százalékkal emelkedtek, holott sok elemző e folyamat ennél gyorsabb bővülését prognosztizálta. A magyar gazdasági növekedés ciklusa együtt mozog az európai ciklussal, így az utolsó negyedéves fékeződés vélhetően nem tartós folyamat; az első negyedévben ismét meglódulhat a növekedés.
A beruházások alakulása részben azt mutathatja – részletes adatokat csak később közöl a KSH -, hogy a feldolgozóipar invesztíciói megtorpantak, vagyis elképzelhető, hogy a feldolgozóipari konjunktúra tetőpontjához értünk. A magánszektor beruházásai esetében valószínűleg a lakásépítési kedv csökkenése is hozzájárult a lassabb tempóhoz. Másrészt az állami beruházások – túlnyomó részben az útépítések – a választások előtt minden bizonnyal felgyorsulnak, így a közületi kereslet továbbra is erős marad. Nagy kérdés, hogy a megalakuló új kormány hajlandó lesz-e az állami költekezés visszafogására, ez év második felében mennyivel csökkenti a belső keresletet, s ezen keresztül a GDP növekedési ütemét.
Az első félévre az elemzők többsége gyorsuló gazdaságra számít, rengeteg útfelújításról és sztrádaépítésről már most tudni lehet, s a külföldi konjunktúra is jól alakul. A beruházási aktivitás lanyhulása arra is enged következtetni, hogy a gazdasági növekedést – az export mellett – egyre inkább a lakossági kereslet hajtja. Ebben az áfa-csökkentés – úgy tűnik inkább csak lélektani – hatása mellett a választási kampány felfokozott ígérgetési hulláma is szerepet játszik; a választók hajlamosak elhinni, hogy valóban jobban élnek majd.
