Az amerikai Berkeley Lab kutatói e struktúra tanulmányozása alapján fejlesztettek műcsontként is használható anyagot; az általuk gyártott kompozit szövetbarát, megfelelően szilárd, és képes arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a szervezet változó körülményeihez.
A fagyott tengervízben a tiszta vízjég kristályok rétegeket alkotnak, a só pedig az e kristályok közt kialakuló csatornákba szorul. Így érdekes módon olyan szerkezet alakul, amely nagyon hasonlít a kagylók és csigák héját belülről borító gyöngyház felépítéséhez. Az amerikai tudósok ilyen struktúrát próbáltak mesterségesen létrehozni, és sikerrel jártak. A csont alapanyagát adó hidroxi-apatitból finom eloszlású vizes szuszpenziót készítettek, amelyet lefagyasztottak. A fagyás közben kiváló hidroxi-apatit a tengervíz sójához hasonlóan viselkedett, és maga is finom rétegeket hozott létre. A lehűtés körülményein módosítva – például felgyorsítva azt – a kutatók végül egészen speciális mikroszerkezethez jutottak, abból eltávolították a vizet; így porózus anyagot kaptak, amely a gyöngyházhoz hasonlóan kemény és szilárd, ám legalább négyszer olyan erős, mint a ma használatos hidroxi-apatit csontpótlékok. A tudósok most úgy módosítanák az új anyagot, hogy abban a régi szerkezetet fokozatosan lebontó, és helyette új csontot építő csontsejtek is megtelepedhessenek.
