Amit a tavalyi évről szóló banki gyorsjelentéseink elemzése kapcsán lapunk is megállapított, azt most a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett gyorsjelentése is megerősíti. A bankszektor összesített adózás előtti profitja a 2004. évihez képest 20,4 százalékkal, 387,6 milliárd forintra nőtt, csupán két kisbank könyvelt el együttesen 433 millió forint veszteséget 2005-re.
A szektor a csökkenő kamattrend ellenére megőrizte nemzetközi mércével mérve is rendkívül jó jövedelmezőségét: az átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) a tavalyi 1,97 százalékot meghaladva elérte a 2 százalékot, a tőkejövedelmezőség (ROE) ugyan kismértékben elmaradt az előző évi 23,39 százaléktól, de 22,67 százalékos mértéke még mindig magas.
A bankszektor 2005-ben a vártnál is dinamikusabban növekedett – állapítja meg a jelentés. A bankok összesített mérlegfőösszege közel 18 százalékkal, 17 565,9 milliárd forintra bővült, elsősorban a devizahitelezés bővülésének köszönhetően.
Hódít a deviza
A devizahitelek felfutása következtében 2005 végén a háztartások bankhiteleinek már közel egyharmada, a vállalkozások hiteleinek pedig közel fele devizahitel volt, holott 2003 végén ezek az arányok még nem haladták meg a háztartások esetében a 4, a vállalkozások esetében pedig a 41 százalékot.
A szektor eszközeinek egyre nagyobb része devizában denominált, 2005 végén már közel 40 százaléka. Mivel a devizahitelezésben rejlő árfolyam- és kamatkockázatokat egyértelműen az ügyfelek viselik, a felügyelet tavaly több ízben is felhívta a lakosság figyelmét az óvatosságra.
Az aktivitás növelését a külföldi források rendkívüli ütemű, éves szinten több mint 43 százalékos növekedése tette lehetővé. A szektor forrásainak immáron több mint egyötöde a jelentés szerint külföldről származik. A devizaforrások növekedési üteme csaknem háromszorosa volt az előző évinek. A belföldi források szerepe értelemszerűen csökkent.
Megmaradt a kamatmarzs
A szektor adózott nyeresége a megemelkedett adóterhek miatt az adózás előttinél kisebb mértékben bővült, 16,2 százalékkal 319,6 milliárd forintra, de ez még mindig számottevő növekedés.
A felügyelet szerint a jövedelmezőség további javításában a kamatmarzs szinten tartása, a működési költséghatékonyság javítása, a nettó értékvesztési ráfordítások fajlagos csökkentése és összességében a nem kamatjellegű eredmény együttes növelése játszott szerepet.
A kamatmarzsot annak ellenére sikerült megőriznie a szektornak, hogy a jegybanki alapkamat közben jelentősen csökkent. A csökkenő kamattrend közepette az eszközarányos kamatbevételek és kamatráfordítások szinte azonos mértékben (1,64 és 1,60 százalékponttal) csökkentek az előző évhez képest, így a kamatmarzs a 2004. évi 3,94 százalékról csupán 3,89 százalékra mérséklődött.
Miközben a minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek 15,7 százalékkal (1871 milliárd forinttal), a mérlegen kívüli tételek pedig közel 32 százalékkal (2777 milliárd forinttal) gyarapodtak az előző év végéhez képest, a problémás minősítésű állomány a mérlegtételek között 10 százalékkal növekedett, a mérlegen kívüli tételek között pedig közel 24 százalékkal csökkent. Ezért összességében a mérleg- és mérlegen kívüli tételek minőségi összetétele is javult.
Figyelik a hiteleket
A felügyelet szerint figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a külön figyelendő állomány aránya az előző év végéhez képest csaknem duplájára növekedve a mérlegtételek esetében 2005 végén már megközelítette a 9 százalékot, a mérlegen kívüli tételeknél pedig elérte a 3,7 százalékot.
A vállalkozói hitelek esetében a külön figyelendő állomány növekedését elsősorban néhány nagybanknál regisztrálták. Ez egyfelől a bankok óvatosságát, a kockázatkezelési technikák fejlődését (a Bázel II. hatásaként), másfelől ugyanakkor nagyobb cégek pénzügyi problémáit is tükrözhetik a jelentés szerint.
A tőkehelyzettel nincs baj
A szektor tőkeellátottsága összességében továbbra is megfelelő, a kockázatok fedezésére szolgáló szavatoló tőkét kedvezően érinti a tavaly megtermelt pozitív mérleg szerinti eredmény. Ez a bankok többségénél ugyan az auditálás hiányában az előzetes év végi fizetőképességi mutatókban még nem tükröződik, de az auditált tényleges adatokban már benne lesz– állapítja meg a gyorsjelentés.
Az aktivitás növekedésével a fizetőképességi mutató (korábban tőkemegfelelési mutató) kismértékben csökkent a 2004. év végi 12,81 százalékhoz képest. A szektor 2005 végi összesített szavatoló tőkéje egyelőre csupán négy bank auditált pozitív mérleg szerinti eredményét tartalmazza, de a szektor összesített fizetőképességi mutatója 2005 végén így is 10,96 százalék. A felügyelet becslése szerint az összes bank mérleg szerinti eredményével számolva a mutató elérné a 11,8 százalékot.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
