A negyedik negyedév során valamennyi szektor árfolyamveszteséget ért el állampapír-, illetve részvényportfólióján. A negyedik negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a külföldiek állományának és részesedésének csökkenése volt – kezdi friss jelentését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezzel szemben a hazai intézményi befektetők, bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak növelték állományukat és súlyukat a kötvénypiacon, az utóbbi két szektor a jegybank megállapítása szerint a legjelentősebb állampapírpiaci szereplővé válhat.
A külföldiek a részvénypiacon is nettó eladóként léptek fel, a tavalyi év utolsó negyedében jelentős mennyiségben szabadultak meg magyar részvényeiktől. Ezáltal a 2003. közepe óta tartó folyamatos állománynövekedés megtört, a vezető értékpapírok áresése a tőzsdei kapitalizáció jelentős mérséklődését eredményezte. A háztartások mindeközben növelték állományukat, mellettük a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok szerepeltek még nettó vevőként.
Harmadannyi kincstárjegy
Az állampapírok piaci értéken számított állománya 2005. negyedik negyedévében 9525,5 milliárd forintra (0,8 százalékkal) mérséklődött. A külföldi befektetők (nem–rezidensek) az előző negyedévben történt vásárlás után, ezúttal nettó állampapír-eladók voltak, 43,0 milliárd forint értékben, miközben portfóliójukon 78,7 milliárd forint nagyságú árfolyamveszteséget értek el. Mindezek következtében a nem-rezidensek tulajdonában lévő állomány 121,7 milliárd forinttal csökkent, így a szektor súlya a forgalomban lévő összes állampapír-állományban december végére egy százalékponttal, 27,7 százalékra esett vissza. Szembetűnő, hogy a nem-rezidens befektetők a legutóbbi két negyedév során közel egyharmadára csökkentették rövid lejáratú kincstárjegy-állományukat, továbbá a negyedik negyedévben 102,4 milliárd forinttal mérsékelték a hosszú lejáratú állampapír-állományukat is.
A szóban forgó időszakban megállt a háztartások állampapírpiaci súlyának – 2004 eleje óta tartó, folyamatos – csökkenése, és a szektor részesedése kismértékben (0,2 százalékponttal) emelkedett. A pénzügyi vállalatok tulajdonában lévő állomány árfolyamértéken újabb 60,0 milliárd forinttal nőtt a negyedik negyedévben, miáltal piaci részesedésük 56,9 százalékról 58,0 százalékra növekedett.
Felzárkóznak a biztosítók
A biztosítók és nyugdíjpénztárak állampapír-állománya – a több éve tartó tendenciának megfelelően – 14,1 milliárd forinttal emelkedett, ami piaci részesedésük 0,4 százalékpontos gyarapodását eredményezte. A biztosítók és nyugdíjpénztárak hosszú ideje tartó térnyerése következtében, a szektor piaci súlya 2005. év végére megközelítette a legjelentősebb állampapírpiaci szereplőnek számító külföld részesedését.
Az egyéb monetáris intézmények állampapír-állományának értéke 72,1 milliárd forinttal nőtt, így részesedésük 0,9 százalékponttal emelkedett. A nem pénzügyi vállalatok tulajdonában lévő állampapírok állománya – a több mint egy éve tartó tendenciának megfelelően – a negyedik negyedév végére ismét csökkent, ezúttal 14,7 milliárd forinttal. Ez a csökkenés szinte kizárólag a szektorba tartozó vállalatok nettó eladásának következménye. A nem pénzügyi vállalatok részesedése a forgalomban lévő állampapírokból így további 0,2 százalékponttal mérséklődött.
1997 óta a nem pénzügyi vállalatok állampapírpiaci részesedése fokozatosan egyharmadára zsugorodott. Az államháztartás tulajdonában lévő állampapírok piaci értéken számított állománya az elmúlt három hónap folyamán – a szektor 10,0 milliárd forint értékű nettó eladása miatt – kismértékben csökkent. A csökkenést kizárólag a helyi önkormányzatok állampapír eladása okozta, hiszen a központi kormányzat állampapír állománya 1,3 milliárd forinttal emelkedett a negyedév során.
Opciók miatt vásárolt a lakosság
A tőzsdei részvények állománya piaci értéken – a harmadik negyedévi 1387,4 milliárd forintos növekedést követően – a negyedik negyedévben 723,1 milliárd forinttal (9,4 százalékkal) csökkent, így december végén 6972,0 milliárd forintot tett ki. A kapitalizáció csökkenése kizárólag az értékpapírok árfolyamának eséséből származott, amelynek hatása 725,8 milliárd forint volt. A negyedév során egy részvényt vezettek be a BÉT-re, amelynek kapitalizációja év végén 8,4 milliárd forintot tett ki, valamint egy társaságnál tőkeemelést hajtottak végre, amely további mintegy 0,1 milliárd forint növekményt jelentett.
A háztartások – egy év óta tartó folyamatos eladás után – ebben a negyedévben nettó részvényvásárlók voltak, 44,3 milliárd forint értékben. A növekmény jelentős hányadát az egyes cégeknél bevezetett dolgozói részvényjuttatási programok keretében történő lehívások tették ki. Ezzel egyidejűleg a háztartásoknak 23,6 milliárd forint árfolyamvesztesége keletkezett, míg a részvénybevezetés hatása 1,0 milliárd forint növekményt eredményezett. Ezen tényezők együttes eredményeként a háztartások részvényállománya 21,7 milliárd forinttal emelkedett, így december végén a tőzsdei részvényeknek 3,9 százaléka volt a háztartások tulajdonában.
A külföldiek a részvényeket is adták
A külföldi befektetők – szemben az előző negyedévvel – nettó eladók voltak 64,3 milliárd forint értékben, és emellett 584,8 milliárd forint árfolyamveszteséget szenvedtek el. A részvénybevezetés 1,0 milliárd forint növekményt jelentett a szektor számára. Mindezek hatására a nem-rezidensek részvényállománya 648,1 milliárd forinttal csökkent, részesedésük pedig 1,1 százalékponttal, 78,8 százalékra mérséklődött.
A pénzügyi vállalatok ebben a negyedévben nettó vásárlók voltak, 50,4 milliárd forint értékben, ugyanakkor 46,9 milliárd forint árfolyamveszteségük keletkezett. A szektor birtokában lévő állomány a tőzsdei bevezetés miatti mintegy 0,6 milliárd forinttal gyarapodott. Így összességében 4,1 milliárd forinttal nőtt a tőzsdei részvényállományuk, részesedésük pedig 0,7 százalékponttal, 6,2 százalékra emelkedett a negyedik negyedév során.
A nem pénzügyi vállalatok – szemben az előző negyedévvel – ezúttal szintén nettó vevők voltak, 15,4 milliárd forint értékben, miközben az árfolyamok esése 31,0 milliárd forinttal csökkentette állományuk értékét. Így a szektor tőzsdei részvényportfóliója összességében 15,6 milliárd forinttal csökkent, részesedése ennek ellenére 0,3 százalékponttal, 4,7 százalékra nőtt.
Az államháztartás nettó 45,7 milliárd forint értékben adott el tőzsdei részvényeket (túlnyomórészt egyetlen társaságét), emellett a szektor 39,5 milliárd forint árfolyamveszteséget is elszenvedett. Ezek hatására 85,2 milliárd forinttal csökkent az államháztartás tulajdonában lévő állomány, míg részesedése 0,4 százalékponttal mérséklődött, és év végén 7,5 százalékot tett ki.
Befektetési jegyek – csökkent a kisbefektetői állomány
A befektetési jegyek állománya nettó eszközértéken 2005. negyedik negyedévben 1880,8 milliárd forintról 1902,0 milliárd forintra (1,1 százalékkal) nőtt, miközben az egyes tulajdonosi szektorok részesedése lényegesen nem változott. Az állományemelkedés túlnyomó részben – a 19,5 milliárd forint értékű – tranzakciókból származott, míg a befektetési jegyek árfolyamának növekedése 1,7 milliárd forint volt. E két tényező együttes eredményeként 21,2 milliárd forinttal emelkedett a befektetési jegyek nettó eszközértéke a negyedév során.
A háztartások tulajdonában lévő befektetési jegyek állománya a negyedik negyedévben piaci értéken számítva 23,4 milliárd forinttal mérséklődött. A háztartási szektor befektetései 2004. első negyedéve óta most csökkentek először. A szektor 22,4 milliárd forint értékben nettó eladó volt, továbbá a lakossági befektetők portfóliójukon 1,0 milliárd forint árfolyamveszteséget szenvedtek el. E tényezők együttes hatásaként a háztartások részesedése 2,1 százalékponttal csökkent a forgalomban lévő befektetési jegyek állományában. A külföldi befektetők által birtokolt állomány a negyedév során megduplázódott (27,2 milliárd forintra emelkedett), így a nem-rezidensek állományban való részesedése 0,7 százalékponttal növekedett.
A pénzügyi vállalatok összességében 49,1 milliárd forinttal növelték befektetésijegy- állományukat. A negyeik negyedévben – a hitelintézeteket magukba foglaló egyéb monetáris intézményeket kivéve – valamennyi alszektornál növekedés következett be. Ebben a negyedévben az egyéb pénzügyi közvetítők állománya emelkedett a legjelentősebb mértékben (37,5 milliárd forinttal), így befektetési jegyekből való részesedésük 1,9 százalékponttal nőtt.
A biztosítók és nyugdíjpénztárak tulajdonában lévő állomány 11,1 milliárd forinttal emelkedett, az ebben az időszakban keletkezett 10,6 milliárd forint árfolyamnyereség és 0,5 milliárd forint portfóliónövekedés eredőjeként. Ennek következtében az alszektor részesedése az összes állományban 0,5 százalékponttal emelkedett.
A nem pénzügyi vállalatok befektetéseinek értéke az év utolsó három hónapja során 10,1 milliárd forinttal csökkent, kizárólag a tranzakcióknak köszönhetően. Az állományváltozás következtében a nem pénzügyi vállalatok piaci részesedése 0,6 százalékponttal csökkent a negyedév folyamán, jóllehet a szektor által tartott befektetési jegyek állománya 2004. második negyedéve óta folyamatos emelkedést mutatott. Az államháztartás szektorában 9,2 milliárd forinttal mérséklődött a befektetési jegyek állománya, amit szinte teljes mértékben a helyi önkormányzatok befektetéseinek – tranzakciókból adódó – csökkenése eredményezett.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
