A háztartások nettó pénzügyi vagyona 1425 milliárddal forinttal – a GDP mintegy 6,5 százalékának megfelelő összeggel – gyarapodott az elmúlt évben és elérte a 13 375 milliárd forintot – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb előzetes adataiból.
A háztartások pénzügyi számláiról közölt statisztika szerint lakosság pénzügyi gazdagodása jelentősen felgyorsult az előző évhez képest, amikor a betétek és hitelek nettó állományváltozásából, a kamatkövetelések és kötelezettségek egyenlegéből, valamint az árfolyamváltozásból és egyéb átértékelődésekből eredő gazdagodás az 1000 milliárd forintot sem érte el.
Megtorpant az eladósodás
Az adatok tanúsága szerint a lakossági eladósodás növekedése gyakorlatilag megtorpant: 2004-hez képest a háztartások adóssága tavaly 1036 milliárd forinttal növekedett az előző évi 1002 milliárddal szemben. A nettó pénzügyi vagyon gyarapodása tehát gyakorlatilag a megtakarítások és befektetések 2461 milliárd forintnyira gyorsult növekedéséből eredt, amely 461 milliárddal haladta meg a 2004 évit.
A változások eredőjeként tavaly december végére a lakosság pénzügyi követelései meghaladták a 19 ezer milliárd forintot, a kötelezettségek állománya pedig 5635 milliárdra rúgott.
Felduzzadt a betétállomány
A megtakarítási formákon belül a tavalyelőtti stagnálást követően a folyószámlabetétek 480 milliárd forinttal duzzadtak és év végi állományuk elérte az 1574 milliárd forintot.
A részvényben és egyéb tulajdoni részesedésben fekvő lakossági vagyon 1100 milliárdot megközelítő összeggel nőtt a múlt évben és december végére meghaladta a 6500 milliárd forintot. Ebből 4000 milliárddal az üzletrészek részesednek, csaknem 1400 milliárdot befektetési jegyben, míg tőzsdén jegyzett részvényben 264 milliárd forintját tartotta a lakosság az év végén.
A növekményhez 626 milliárd forinttal a friss befektetések, 466 milliárd forinttal pedig az árfolyamváltozás és más átértékelődés járult hozzá. Az üzleti érdekeltségekben fekvő lakossági vagyon 316 milliárdos tavalyi növekményéből 257 milliárd az értéknövekedésnek köszönhető, befektetési jegyek állományának 614 milliárd növekményéből 89 milliárd származott átértékelési nyereségből, míg a tőzsdén jegyzett részvényekben tartott vagyon 64 milliárdos gyarapodás egyedül az árfolyamnyereségből eredt, mert a lakossági részvényvásárlások és eladások nettó értéke gyakorlatilag nullára futott ki.
Növekvő díjtartalékok
A biztosítástechnikai tartalékok állománya tavaly 626 milliárd forinttal emelkedett és 3145 milliárd forintot tett ki, amelyből a nyugdíjpénztári díjtartalék 1884, az életbiztosítási díjtartalék 1016 milliárdot képviselt. A növekményből 79 milliárd a hozamokból származott, amely a nyugdíjbiztosítások értékét 63 milliárddal, az életbiztosításokét 16 milliárddal növelte.
A lakossági tartozások tavalyi 1036 milliárdnyi növekedéséből 138 milliárdot a kamatkötelezettségek, 39 milliárdot az árfolyamveszteségből és más átértékelődésből eredő kötelezettségek adtak, míg a friss hitelfelvétel 860 milliárdot tett ki.
A hitelek zöme deviza
Tavaly tovább nőtt a devizában történt lakossági eladósodás aránya, amely már 87 százalékot ért el, az előző évben is magas 62 százalékhoz képest.
Hosszú évek után ismét a fogyasztási hitelek növekedése megelőzte a lakáshitelekét az előbbiek a 2004-es 249 milliárddal szemben tavaly 420 milliárdnál is nagyobb összeggel bővültek, állományuk 1512 milliárd forintot tett ki az év végére. A lakáshitelekből eredő lakossági tartozások az előző évi 407 milliárdos növekedéssel szemben 2005-ben csak 375 milliárddal bővültek, ebből viszont 328 milliárdot devizában vettek fel az építtetők, míg 2004-ben kisseb részt, 128 milliárdot.
A fogyasztási és személyi kölcsönökön belül szintén megfordult az arány a devizakölcsönök javára: a 2004-es 151 milliárdról majdnem 400 milliárdra nőtt, míg a forintadósság növekedése 279 milliárdról 48 milliárdra csappant. Mindent egybe vetve, a lakáshitelek állománya az év végére meghaladta a 2300 milliárd forintot. Az összes lakossági hiteltartozáson belüli részesedésük 1 százalékponttal csökkent ugyan, de még így is 40 százalék fölött volt 2005 végén.
