A miniszter kiemelte: Magyarország bőségesen rendelkezik biomassza-alapanyaggal – jó ideig ennek éppen a megsemmisítése okozott gondot.
Az EU legyen önellátó
Az EU-n belül azt szeretnék elérni, hogy 2010-re a bioüzemanyagok piaci részesedése emelkedjen 5,75 százalékra, de hétfőn több miniszter jelezte, hogy ennél dinamikusan, nagyobb arányt kellene megvalósítani – mondta Gráf József. Hozzátette: a biodízelre vonatkozó szabályoknál Magyarország szeretné elérni, hogy a napraforgó felhasználását is tegyék lehetővé.
Fontosnak tartotta Gráf József azt is, hogy az energianövények támogatási rendszerét – amely csak a régebbi tagállamokra vonatkozik – az újonnan csatlakozott országokra is terjesszék ki. Támogatták azt a gondolatot is, hogy a nagyobb kapacitások kiépítése mellett létre kell hozni helyi, kisebb kapacitásokat is.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy az EU legyen önellátó, és csak ha így nem tudja megoldani, akkor engedélyezze bioenergia importját kedvezményes kvótákkal a fejlődő országokból.
Cukorreform indul
A brüsszeli ülésen jóváhagyták végérvényesen a miniszterek a cukorreformot is, amelytől hosszú távon azt remélik, hogy a termelés 6-7 millió tonnával visszaesik. Az őszi megállapodás értelmében a garantált árak 36 százalékkal csökkennek, a kompenzáció 64,2 százalékos lesz.
Gráf József elsősorban a cukortárgyalásokon elért eredményekre utalva azt hangoztatta: „Értelme van annak, hogy harcolunk és összefogunk más országokkal.”
Megvitatták a tagországok az állatvédelmi akciótervet is, amelynek értelmében az állattartási és védelmi szabályok egyre szigorodnak. Magyarország szerint az indokolatlan szigorítások és a nagyfokú változások tovább rontják az ágazat helyzetét – vélte e pontnál Gráf József -, csak akkor van értelmük, ha például más országokban is a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által állandóan támadott uniós országokéhoz hasonló intézkedéseket vezetnek be. Ennek ellenkezője ellensúlyozhatatlan piaci veszteségeket és költségeket okozhat.
Az új tudományos ismereteket fel kell használni, de olyan keretek között és fokozatosan, amelyek nem jelentik Európa állattartóinak megsemmisülését – hangoztatta a magyar miniszter.
Speciális támogatások
Az unió hosszabb távú tervei közül a magyar miniszter kiemelte, hogy más módszerre, farmtámogatási rendszerre kell áttérni a földalapú támogatásról. Jelezte: az elmúlt időszakban ezzel kapcsolatban hat javaslatot fogadtak el az EU-ban, és ebből öt teljes egészében magyar volt. Ezek között szerepel, hogy az új tagországok az áttérésnél a régi államokra vonatkozó 3 százaléknál nagyobb tartalékot képezhetnek, és speciális támogatásokat is adhatnak. A régiekre vonatkozó ötéves elidegenítési tilalommal ellentétben az új országok ennél korábban is változtathatnak a rendszeren.
Nem változik a jogosult termelői területek nagysága sem, marad az egyhektáros alsó határ. Földdel nem rendelkező állattenyésztő gazdaságoknál támogatási jogosultság is adható. Nem kell továbbá Magyarországot termelési régiókra osztani, hanem a 4,9 millió hektár egy régiónak tekinthető. Az elfogadott javaslatok közé tartozik az is, hogy a versenysemlegesség figyelembe vételével speciális támogatások juthatnak a kimondottan vidékfejlesztési célokra.
