A magyar bankszektor tavalyi, kiemelkedő teljesítményét a 2004-esnél ötödével nagyobb hitelállomány melletti változatlan kamatrés és a mérsékelt ütemben bővülő költségek okozták – nyilatkozta a FigyelőNet kérdésére Csillik Péter. A Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza emlékeztetett: a bankszektor tavaly háromnegyed év alatt elérte egy évvel korábbi éves nyereségét, így az év utolsó három – a pénzintézetek számára hagyományosan kedvező – hónapja már „ráadás” volt.
Csökkenő, de változatlan kamatrések
A kamatmarzsoknál a szövetség nem végleges adatai szerint az a különös helyzet állt elő, hogy a vállalkozói és a lakossági hitelek kamatrései külön-külön ugyan csökkentek, viszont az összesített kamatrés változatlan maradt. Csillik Péter szerint ez úgy fordulhatott elő, hogy a bankszektor vállalati hiteleinek aránya az összes kölcsönhöz képest csökkent, míg a lakossági hiteleké nőtt. Mivel pedig a lakossági hitelek kamatrése hagyományosan nagyobb a vállalatinál, a szektor egészének kamatmarzsa nem változott 2005-ben.
A hazánkban működő multinacionális vállalatok jellemzően külföldön jutnak hitelhez, így a magyar bankszektor inkább a kis- és közepes vállalkozásokat finanszírozza – részletezte tovább a jelenséget Csillik Péter. A közgazdász szerint a hazai piac igazolja Milton Friedman elméletét, amely szerint a keresetek növekedésével csökken a megtakarítási ráta, vagyis a magyarokra is egyre inkább jellemző a fogyasztói életvitel. Így egyre népszerűbbek a drága fogyasztási- és áruhitelek, ami egyfelől a lakosság pozitív életszemléletét tükrözi, másfelől viszont aggasztó, hogy számos honfitársunk mindenféle megtakarítás nélkül vállal súlyos pénzügyi terheket.
A magyar bankszféra kitűnő profitadatait idén először rontotta a banki különadó; a pénzintézetekre kivetett új adónemtől eredetileg 30 milliárd forintos többletbevételt remélt 2005-ben a kormány. A bankszövetség számításai szerint a hazai bankok a tervezettnél több banki különadót fizettek be a költségvetésbe – mondta Csillik Péter.
A bankszövetség vezető közgazdásza szerint a bankszektor impozáns növekedési üteme még 6-7 évig tartható. Magyarországon ugyanis a hitelek GDP-hez viszonyított aránya mintegy 50 százalékos, míg érett gazdaságoknál ez a ráta eléri a száz százalékot is. Csillik Péter szerint a piac telítődésével a termékek árai csökkennek, vagyis a bankszövetség egyre szűkülő kamatmarzsra számít a következő években.
Az érzéketlenség is hizlalja a profitot
A kiskereskedelemben rendkívül árérzékenynek tartott magyar fogyasztók a banki termékek piacán kevéssé azok – derül ki a szektorról készült statisztikák tanulmányozása során. A tavalyi, összesen 350 bázispontos jegybanki alapkamat-csökkenés nemcsak hogy nem érintette a kamatrést, de az MNB havonta megjelenő statisztikái szerint a hitelintézetek betéti kamataikban gyorsabban, míg hitelkamataikban lassabban érvényesítették az alacsonyabb irányadó kamatot.
Így összességében elmondható, hogy a devizában elszámolt hitelek térhódítása mellett a magas marzsok jelentik a bankok profitjának legfontosabb forrását. A pénzintézetek viszont hiteleikért olyan árakat szabnak, amelyeket a lakosság hajlandó megfizetni, és a jelek szerint a magyar fogyasztó sok mindent elvisel.
