Ugyanakkor a tanulmány körül kibontakozó vitában meglepő elemek is felbukkantak. Néhányan a részletekben elveszve szem elől tévesztették a kiadvány statisztikai adatokra épülő fontos megállapításait, és a cívis város számára levonandó tanulságokat.
Dessewffy Tibor,a DEMOS Magyarország elnöke
LÁTLELET ÉS INSPIRÁCIÓ. A kiadvány egyik legfontosabb célja az volt, hogy inspirációt nyújtson a város és a régió fejlesztési stratégiájának átgondolásához. Ez egyben állapotfelmérés is, látlelet Debrecen és a régió versenyképességéről. Meglepő, hogy sokak számára a város és régió összefüggése még mindig nem magától értetődő; fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a város és az azt körülölelő régió teljesítménye és állapota nem vizsgálható elkülönülten. Egy nagyváros gazdasága és társadalma integráns része a környezetének: az emberek ügyeiket a régió központi városában intézik, és dolgozni is sokan járnak oda.
Emellett az uniós csatlakozás, a strukturális és a kohéziós alap forrásaiért folytatott verseny is olyan tényezők, amelyek erősítik a regionális megközelítés szükségességét. A kérdés mélyebb átgondolása nélkül persze lehet arra a következtetésre jutni, hogy – például – a búza régiós termésátlaga semmilyen információt nem hordoz Debrecen versenyképességére vonatkozóan, ám ha hozzávesszük, hogy az észak-alföldi mezőgazdaságban érdekelt vállalatok, feldolgozó üzemek központjai Debrecenben találhatók, a szakembereket is ott képzik, s az esetleges fejlesztés ugyancsak Debrecenből kiindulva zajlik, akkor mindjárt árnyaltabb képet kapunk.
Ugyanígy a város fejlődése szempontjából döntő jelentőségű autópálya-beruházások GDP-növekedéssel való összefüggését is csak régiós nagyságrendben van értelme mérni. Statisztikai értelemben és uniós perspektívában is a régió szolgál releváns vizsgálati keretül, egyben ez teremti meg a közép-európai összehasonlítás alapját.
A debreceni auditból kirajzolódó kép összességében vegyes, egyszerre jellemzik a várost és a régiót pozitív és negatív folyamatok. Miközben a munkanélküliség 3 százalékos szintje nagyjából megfelel az ország más nagyvárosaiban mért átlagnak, a gazdasági növekedés szempontjából ennél is fontosabb mutató, a foglalkoztatottsági ráta kedvezőtlen képet fest Debrecenről. A foglalkoztatottak aránya a lakónépesség számához viszonyítva csupán 42 százalékos volt, ez több mint 16 százalékponttal (!) marad el a régió másik nagyvárosa, Nyíregyháza mögött, s országos szinten is sereghajtó adat. A probléma Debrecen és a régió fejlődése szempontjából is messze túlmutat önmagán. A külföldi beruházások vonzásának, a munkahelyteremtésnek és a foglalkoztatási szempontból aktív népességarány növelésének tehát a legfontosabb prioritások közé kell kerülnie egy új stratégiai fejlesztési tervben.
AUTÓPÁLYA ÉS VERSENYKÉPESSÉG. Egy másik ilyen kitörési irány Debrecen 2006-ban esedékes kapcsolódása az országos autópálya-hálózatba. Mivel a sztráda nemcsak a hajdú-bihari megyeszékhelyre, de Nyíregyházára, Miskolcra, Szegedre is elért vagy elér, ez újabb fejezetet nyit Kelet-Magyarország nagyvárosainak globalizációs alkalmazkodásában, a nemzetközi gazdasági és társadalmi hálózatokba való bekapcsolódásban. Az autópálya emellett – mint arra a Központi Statisztikai Hivatal tanulmánya is rámutat – a gazdasági növekedés fontos tényezője.
Debrecen induló pozíciója azonban az autópálya által megnyíló versenyben korántsem rózsás. Felmérésünk szerint a riválisokéval összehasonlítva nem tekinthető fejlettnek a város vállalkozói kultúrája, alacsony a vállalkozások száma, a helyi cégek keveset termelnek exportra, a külföldi tőke – és a vele együtt érkező technológia és tudás – aránya csekély. Ezekben a „versenyszámokban” még a szomszédvár Nyíregyháza is sokkal jobban áll, nem beszélve a nyugat-magyarországi településekről.
