A február 7-9. között készített, több mint 30 feltörekvő piaci elemzőt megkérdező felmérés szerint Szlovénia már jövőre bevezetheti az unió közös pénzét, Észtország és Litvánia is követheti, bár utóbbinak még meg kell küzdenie a jelenleg még magas inflációval. Lettország, Ciprus és Málta várhatóan a „második körben” lesz az euróövezet tagja; Szlovákia csatlakozását 2009-re várják, bár egy baloldali győzelem az idei választásokon egy-két évvel hátráltathatja ennek időpontját.
A „nagyok” a sereghajtók
Távolabbinak tűnik az euró a 2004 májusában EU-taggá lett három legnagyobb ország számára: a Cseh Köztársaság a vélekedések szerint 2010-ben térhet át a közös deviza használatára, két évvel később követheti a sorban Magyarország és Lengyelország. A belépések időpontjainak átlagos előrejelzése az eddigi utolsó, tavaly novemberi időpont óta nem változott. A többiekkel ellentétben a cseheknek, lengyeleknek és magyaroknak még rögzíteniük kell devizáikat az ERM-2 rendszerében, majd legalább két évet kell eltölteniük az euróövezet előszobájában.
Csehországban a reformok lendülete nagyban függ a júniusi választások kimenetelétől. A valószínűbbnek tartott jobboldali győzelem az euróövezet felé törekvés kisebb fontosságát jelentheti – állítja a Ceska Sporitelna elemzője. Ha azonban a baloldali CSSD megtartja a hatalmat, felgyorsulhat a közeledés, és akár még az év vége előtt sor kerülhet az ERM-2 csatlakozásra. A legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv azonban 2008-as belépést jelez előre Csehország, 2009-es csatlakozást Lengyelország, és 2010-es ERM-2 tagságot Magyarország számára.
Nem látszik még az akarat sem
A múlt ősszel hatalomra került lengyel kormány számára nem elsődleges fontosságú az euróövezeti tagság; fontosabbnak tartják a gazdasági megfelelést, mint a belépés időpontját. Ez magyarázza, hogy az elemzők immár csak 2012-es belépéssel számolnak. Magyarország áprilisban választ, és az új kormánynak nehéz feladata lesz a költségvetési hiány lefaragása. A jelenlegi kormány-előrejelzésben 6,1 százalék szerepel, de számos elemző és a jegybank szerint is magasabb lehet ennél. A 2010-es euróhoz 2008-ra 3 százalékra kellene mérsékelni ezt az adatot. „Erre sem a képesség, sem az akarat nem látszik” – véli a Credit Suisse elemzője. A kötvénypiaci hozamok eltérései is azt sugallják, Magyarország elmarad a régiótól a konvergencia-kritériumok teljesítésében.
A „kicsik” jól állnak
Kockázatok ugyanakkor az érintett kisebb országok esetében is előfordulnak – derül ki a felmérésből. Jelenleg egyedül Szlovénia képes teljesíteni az összes maastrichti kritériumot. Az EU legkisebb állama, Málta számára az infláció, Ciprusnak a költségvetési deficit jelent problémát. A gyorsan növekvő balti államok – Észtország, Litvánia és Lettország – számára is az infláció jelenti legnagyobb nehézséget; a decemberi infláció Lettországban 7,1 százalék, Észtországban 3,6 százalék, Litániában 3,0 százalék volt, miközben az EU 25 tagállamának összességében mindössze 2,1 százalék lett. Mindazonáltal a Reuters-felmérés átlaga az euró eredetileg tervbe vett bevezetését valószínűsíti ezekben az országokban.
