Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Gombos András, a környezetvédelmi tárca politikai államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy magyar kutatók nemrégiben újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy az unióban szabadon forgalmazható genetikailag módosított kukoricafajták környezet-egészségügyi kockázatot jelentenek.
A kutatók szerint csapadékos időjárás esetén e fajták toxin-, azaz mérgezőanyag-tartalma több ezerszerese lehet annak, mint amit a hagyományos permetezőszerek tartalmaznak. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Növényvédelmi Kutatóintézete, valamint a Szent István Egyetem talajbiológiai csoportja, továbbá a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai azt is kimutatták, hogy az unióban engedélyezett – kukoricamoly-rezisztenciát biztosító – úgynevezett MON 810-es fantázianevű kukoricafajta mérgező anyaga nehezen bomlik le a talajban, aminek kedvezőtlen hatása lehet a talajképző mikroorganizmusokra. Emellett a toxintartalmú pollen veszélyt jelenthet egyes rovarfajokra is, például a nappali pávaszem hernyóira.
Ezért a szakértők szerint továbbra is indokolt fenntartani Magyarországon a tavaly januárban bevezetett tiltást ezekre az unióban már engedélyezett génmódosított kukoricafajtákra. Így továbbra sem lehet Magyarországon köztermesztésben nevelni génmódosított kukoricafajtákat.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hozzátette, hogy a GMO-mentesség Magyarország számára gazdasági érdek is, mivel nagy vetőmag-előállító ország.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kormány január 31-i ülésén elfogadta a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelemről szóló kormányrendeletet. Ez lehetővé teszi a kis- és közepes gazdálkodóknak, hogy a számukra előírt folyékony és szilárd trágyák biztonságos tárolására szóló kötelezettségeiket 2009. október 31-ig teljesítsék szemben az eredeti, idei év elejére előírt határidővel. Gombos András utalt ugyanakkor arra, hogy a nagy állattartó telepek számára, amelyek az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz (IPPC) kötötten működnek, a környezetvédelmi előírások teljesítése az eredeti határidőre, azaz 2007 október 31-re továbbra is kötelező.
Gráf József az MTI kérdésére közölte: jelenleg az állattartó telepek mintegy 80 százaléka még nem tud eleget tenni a nitrátszennyezés elkerülését szolgáló előírásoknak. A miniszter szerint azonban az állattartó telepeken a technológiai felülvizsgálat megkezdődött, mivel a trágyát a továbbiakban biomassza-alapanyagként is lehet majd hasznosítani, így nem biztos hogy minden esetben drága beruházással kell megoldani e kérdést.
