Jeffrey Anderson az MTI-nek nyilatkozva jónak nevezte a magyar gazdaság állapotát, középtávon évi 5 százalékos gazdasági növekedés várható, amely talán valamivel kevesebb lesz, mint Csehországé vagy Szlovákiáé, de valamivel több, mint például Lengyelországé.
A Washingtonban és környékén élő magyar szakembereket összefogó Hungarian America Foundation HunEx-Econ csoportja szerdán kötetlen beszélgetést folytatott a szakemberrel a magyarországi választások utáni fiskális politikai mozgástérről és a szükséges reformokról.
A nemzetközi befektetési banki piacfelmérő csoport szerint az inflációt nagyon alacsony szintre sikerült leszorítani, nagyon közel az euró övezetéhez, ami a termelékenységet nézve el is várható egy olyan országtól, mint Magyarország. Ami aggasztó, az a költségvetés helyzete középtávon, és ez jelentős kihívás, amivel a választások után megalakuló kormánynak szembe kell néznie. A tavalyi évet a kiadások egyértelmű bővülése jellemezte.
A 2006. évi költségvetés számainak a teljesítéséhez jelentős erőfeszítésekre lesz szükség, ami választási évben nagyon nehéz dolog az adócsökkentési és költekezési ígéretek miatt, amelyek beváltása a következő kormányra hárul. Az igazgató értékelése szerint a pénzügyi stabilitás tekintetében Magyarország jól szerepelt, részben annak köszönhetően, hogy a likvid globális tőkepiacok „nagyon elnézőek” voltak az olyan politikával szemben, amelyet a múltban „büntettek”.
A mostani és jövő évben várható nagy költségvetési deficit sebezhetővé teszi az országot az esetleges külső megrázkódtatások előtt. Ez az egyik fő indok a deficit csökkentéséhez szükséges költségvetési reform folytatására. Anderson kiemelte, hogy az eurózónához való csatlakozás feltételeinek a teljesítése, a kölcsönfelvételi költségek csökkentése fiskális kiigazításokkal jótékonyan fogja éreztetni a hatását a növekedésre. A kormány által viselt kamatköltségek most ugyanis az infrastrukturális beruházásoktól, az oktatástól és olyan fontos területektől vonnak el pénzt, amelyek hosszabb távon elősegítik a gazdasági növekedést.
Magyarország minél hamarabb teljesíti a maastrichti kritériumokat, az eurózónához való csatlakozás feltételeit, annál hamarabb indulhat el azon az úton, amelyen az európai uniós növekedési átlagot jóval meghaladó Írország, Spanyolország és Portugália jár.
