A jövőben az eddiginél is jobban megérezhetik a csőd hatását a bajba jutott gazdálkodó szervezetek magas díjazású vezetői. A módosult, júliusban hatályba lépő csődtörvény ugyanis a hitelezők kielégítési sorrendjében hátrébb sorolta igényeiket, illetve hozzátartozójuk, élettársuk, továbbá a többségi befolyással bíró tag vagy annak követelését, akinek jogosultsága ingyenes szerződésen alapul – írja a Világgazdaság. A Fővárosi Bíróság előtt folyó felszámolási ügyekben gyakran tapasztalják, hogy a cégek évek óta tartó likviditási gondjaik ellenére igen jelentős összegeket fizetnek ki tiszteletdíjként, illetve munkabérként vezetőiknek. A hátrasorolás nem feltétlenül azt fejezi ki, hogy igényeik valótlanok vagy rosszhiszeműek, ám az esetleges felelőtlen üzleti döntésektől visszatarthatja őket – mondta Kiss Gábor, az igazságszolgáltató fórum gazdasági kollégiumának vezetője.
Ehhez képest a hitelezői vagyon védelmében született új jogintézmény némelyike bírói szemmel kifejezetten aggályosnak tűnik, mivel adott esetben nehéz bizonyítani a tulajdonosi kör, illetve a vezetők felelősségét. Kiss Gábor utalt arra: még a mostani felelősségi rendelkezések alapján sem igen indult per, mindössze egy ilyen folyik a Fővárosi Bíróság előtt. A felszámolás alatt a hitelező vagy a felszámoló kérheti annak megállapítását, hogy az a vezető, aki a felszámolást megelőző három évben nem a hitelezők érdekeinek elsődlegességére figyelemmel látta el feladatát, felel a cég vagyonában bekövetkezett értékcsökkenésért. Vagyis a hitelezőnek, illetve a felszámolónak kellene meghatároznia, hogy mennyi volt korábban a cégvagyon, és ahhoz képest mennyire zsugorodott össze – fejtette ki a kollégiumvezető. Ezt azonban még igazságügyi szakértői eszközökkel is bonyolult igazolni. A szabály ugyanis azt feltételezi, hogy a cég pontosan vezette a könyveit, ügyletei átláthatók, vagyona utólag megállapítható, összevethető, ám ez a legtöbb esetben nem áll meg. Nehéz annak megítélése is, hogy mentesülhet-e a vezető a felelősség alól: erre akkor van mód, ha a veszteség csökkentése érdekében megtette az adott helyzetben elvárható intézkedéseket.
Szigorodtak a tulajdonosi körrel szembeni elvárások. A minősített többségi befolyású részvényes – hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel – korlátlan felelősséggel tartozhat a ki nem elégített követelésekért. Ám a szabályozásból nem derül ki pontosan: a bíróságnak kell-e mérlegelnie az üzletpolitikát, vagy azt egyértelműen hátrányosnak minősíti a tény, hogy nincs vagyona a cégnek. Nem látható előre, hogy ezek a rendelkezések elegendő fenyegetettséget jelentenek-e, és jó irányban befolyásolják, vagy – átlátva egy esetleges per, illetve a bizonyítás nehézségeit – kevésbé ösztönzik majd tisztességes működésre a cégeket – mondta Kiss Gábor.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
