Az áfakulcs 20-ról 5 százalékosra csökkentése a lakásfelújítások révén a használt piacot, a szociális lakások építése révén pedig az új lakások piacát lendítheti fel, mondta el lapunknak Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnöke.
Élénkít és fehérít
Az intézkedés elsősorban a lakásépítések területén éreztetné hatását, vélte megkeresésünkre Gerő András, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az alacsonyabb áfateher a szociális bérlakások piacát húzhatja. A mostaninál sokkal kedvezőbb feltételek a magántőke számára is vonzóvá tennék a szociális bérlakás-beruházásokat, és számos úgynevezett PPP-projekt valósulhatna meg, vélekedett az OC első embere.
A felújítások piacán bekövetkező hatások ugyanakkor a szakember szerint nehezebben számszerűsíthetők, miután a felújítást végeztető lakástulajdonosok az esetek többségében nem nagy generálkivitelezőkkel, hanem kis cégekkel, magániparosokkal dolgoztatnak, és erre a részpiacra nehezebb a rálátás. Valkó Dávid, ingatlanpiaci elemző szerint ugyanakkor éppen a felújításoknál lehet jótékony hatása az áfacsökkentésnek abból a szempontból, hogy az eddig sokszor feketén végeztetett munkákat rendesen, számla ellenében rendelnék meg a tulajdonosok, ha a mostani 20 százalék helyett mindössze 5 százalékos adóterhet kellene ezáltal felvállalniuk.
A „fehérítő” hatásnak az építkezéseknél elhanyagolható szerepe lenne, fogalmaz Gerő András, miután a szakember tapasztalatai szerint az új építések legalább 70 százalékánál ma is tisztán végzik a munkálatokat, és legfeljebb a kisebb beruházásoknál maradt tere az ügyeskedésnek.
Vasárnapi nyilatkozata alapján úgy tűnik, Orbán Viktor ezt másképp látja, szerinte ugyanis az építőiparban változatlanul jellemző az áfaelkerülés. A Fidesz így arra számít, hogy az 5 százalékos kulcs „óriási mértékben növeli meg az eddig be nem vallott munkák bevallását”.
12,5 százalékos áresés
Az ellenzéki párt elnöke egyébként külön kitért arra, hogy bár jogilag arra is van lehetőség, hogy a mostani 20 helyett 15 százalékos kedvezményes kulccsal adózzon a prioritást élvező szolgáltatások köre, a Fidesz hangsúlyozottan 5 százalékos kulcsot javasol. Véleménye szerint továbbá a szociális lakásépítések körét minél szélesebbre kell meghúzni, hasonlóan Csehországhoz, ahol csupán a luxuskategóriás lakások számítanak kivételnek.
Az FN-nek nyilatkozó szakemberek szerint viszont lehetetlen szakmailag komolyan venni ez utóbbi szándékot. Gerő András szerint a luxuslakások a töredékét, 1-5 százalékát teszik ki a teljes lakáspiacnak, azt viszont biztosan nem engedheti meg magának a költségvetés, hogy az új beruházások 95-99 százaléka után 15 százalékkal kisebb adókulcsot vessenek ki. Ez egyébként számításaink szerint azt jelentené, hogy a büdzsé bevételi oldaláról csak az új építések révén mintegy 60-70 milliárd forintnyi áfabevétel hiányozna.
A lakásvásárlók minden bizonnyal örülnének egy ilyesfajta változásnak, mint ahogy a beruházók is hatalmas bővülésre készülhetnének. Az új lakások piacán – pusztán teoretikusan – egy 15 százalékos áfakulcsmérséklés éppen 12,5 százalékos árcsökkenést ereményezne, ami (ugyan valamivel alacsonyabb, mint az Orbán Viktor által kiszámolt 15 százalékos árcsökkenés) példaként egy 24 millió forintos bruttó árú új lakás esetében már vonzó mértékű, 3 millió forintos megtakarítást jelentene a vásárló számára.
Továbbra is csak teoretikusan – tehát feltételezve, hogy az adócsökkentés a lakáspiac minél szélesebb szegmensét érintheti –, az ötszázalékos kulcs a lakásárak egymáshoz simulását is eredményezheti. Bizonyos kerületekben – például Budán a II. kerület külső részein vagy Pest kijjebb eső részein, a XVII.-XVIII. kerületben – már most is látható, hogy az új lakások négyzetméterára alig 5-10 százalékkal kerül többe, mint a használt lakásoké, vélte Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője. Ilyen árviszonyok és az új lakások esetében elméletileg feltételezett 12,5 százalékos árcsökkenés mellett könnyen előfordulhat, hogy nem lesz értelme használt lakást venni, csak újat.
Borsi László szerint ugyanakkor az effajta gondolati kalandozások teljesen értelmetlenek, miután az uniós állásfoglalás egyértelmű. A jogszabályok kerek-perec kimondják, hogy vagy lakásfelújításra vagy szociális célú lakások építésére alkalmazható a kedvezményes áfakulcs, amelynek a mértéke sem feltétlenül pontosan öt százalék, hanem legfeljebb ennyi. Az uniós álláspontból következően pedig, a szakember szerint, legalább akkora lendületet kaphat a használt piac is, mint a szciális lakásépítések piaca.
Mindenki támogatja?
A kedvezményes áfakulcs ingatlanpiaci alkalmazása egyébként egy ideje már szerepel a kormányzati célok között, most új lehetőséget az uniós pénzügyminiszterek egy héttel ezelőtt hozott döntése révén kapott – erősítette meg lapunk kérdésére Borsi László, az OLÉH elnöke. Mint ismeretes, valamennyi EU-tagállam két olyan ágazatot, szolgáltatási, tevékenységi kört jelölhet ki, amelyben a kedvezményes (minimum 5 százalékos) áfakulcsot alkalmazhatja 2010-ig bezárólag. Ezek egyike lehetne az építőipar is, amivel kapcsolatban már Veres János pénzügyminiszter is jelezte, hogy a kormány élni kíván a lehetőséggel, amennyiben az a szociálpolitika részét képezi.
Az ötlet láthatóan élvezi a nagyobbik ellenzéki párt támogatását, olyannyira, hogy a javaslat Orbán Viktor vasárnapi sajtótájékoztatója óta már egyértelműen a Fidesz „otthonteremtési plusz” elnevezésű áfacsökkentő javaslataként vonult be a köztudatba. Orbán Viktor egy konkrét törvényjavaslat napokon belüli beterjesztését helyezte kilátásba, illetve azt javasolta a kormánynak, hogy április 1-jétől vezesse is be a kisebb adókulcsot.
Számos jogértelmezésre és kalkulációra van még szükség ahhoz, hogy az uniós álláspontból kiinduló magyar elképzelés valóban az áfakulcsok megváltoztatását eredményezhesse, mondta el megkeresésünkre Borsi László. Tisztázni kell például azt, hogy a lakásfelújítások és -építések esetében az építőanyagok áfája beleeshet-e a kedvezményes körbe, vagy esetleg csak az élőmunka költségeit érintheti a módosítás. Ez utóbbi eset a lakásvásárlók és felújítást igénylők szempontjából sokkal kisebb mértékű árcsökkenést jelentene ugyanis, mintha az összes kivitelezési költség 15 százalékkal alacsonyabb adóteherrel kerülne kiszámlázásra.
