Gazdaság

Véget ér a Greenspan-éra

Két évtizednyi regnálás után kedden távozik posztjáról Alan Greenspan, a Fed elnöke. A bankár munkásságát ugyan ellentételesen ítélik meg a szakértők, de azt mindannyian elismerik, hogy a világgazdaság egyik legbefolyásosabb szakembere kerül partvonalon kívülre.


Rébuszok

Greenspant híressé tették zavarbaejtő beszédei. A U.S. News & World Report szerint „kevesen tudják olyan alaposan összezavarni a Wall Streetet, mint Alan Greenspan jegybank elnök”. Greenspant időnként annyira nehéz volt megérteni, hogy a Motley Fool rádióműsorba beépítettek egy játékot „Mit mondott a jegybank elnök?” címmel, melyben a versenyzőknek az volt a feladata, hogy értelmezzék Greenspan beszédeinek egy-egy részletét. Az utóbbi időben pedig sporthasonlatokkal élve szemléltette a gazdasági kijelentéseit, ezzel is bonyolítva az elemzők életét.



A fizetés

Greenspan éves fizetése 180 ezer dollár körül mozog, míg visszavonult Fed-elnökként előadásonként 150 ezer dollárra számíthat.


Az utód

Bush 2005. október 24-én Ben Bernanket jelölte utódjaként. Bernanke a Fed korábbi igazgatója, kinevezése részben a sima átmenetet hivatott biztosítani Greenspan-időszakból. Ugyanakkor Bernanke nem ért egyet Greenspannel a célzott inflációkövetés kérdésében. Ez egy olyan gyakorlat, amelynek során a jegybank nyilvánosságra hoz egy ideálisnak vélt inflációs rátát, majd ehhez igazítja lépéseit. Ezzel az a jegybanki működés átláthatóságát segítik elő.

Közel két évtizednyi regnálás után január 31-én tölti be utoljára az amerikai jegybank (Fed) elnöki tisztét Alan C. Greenspan. A mindennapi emberek szemében egy rocksztárnak megfelelő dicsfényben fürdő jegybankelnök George W. Bushtól megkapta a Szabadság Elnöki Érdemrendet, az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, Nagy-Britanniában lovaggá ütötték és büszke tulajdonosa lehet a francia Becsületrendnek is. A furcsa kijelentéseiről, szótlan megszólalásairól ismertté vált, ellentétes megítélésű, 79 éves közgazdász leköszönése után nem ad interjút, de nem is vonul nyugdíjba, hanem korábbi munkatársával közösen tanácsadócéget indít.


Habár munkásságát ellentmondásosan ítélik, azt az ellenfelei is elismerik, hogy 18 éves regnálása alatt többször mentette meg a lejtmenetre került – Fekete Hétfő, dotcomlufi, orosz válság stb. – amerikai gazdaságot. Megítélésében két részre oszthatók a szakemberek. Rajongói szerint csökkent a gazdaság volatilitása, valamint nőtt a gazdaság növekedési potenciálja is. Míg bírálói szerint az amerikai gazdaság – annak sajátos szerkezete miatt – Greenspan nélkül is kilábalt volna minden bajból. Szerintük teszetosza hozzáállása mindenképpen hozzájárult a dotcomlufi kialakulásához, és Greenspan szemére vetik a most kialakuló ingatlanbuborékot is, valamint a lakosság soha nem látott eladósodottságát.

A Fed elnöke


Alan C. Greenspan amerikai közgazdász január 31-ig a Fed igazgatóságának elnöke. Először Ronald Reagen jelölte ki az elnöki posztra, 1987. június 2-án, Paul Volcker utódjaként, és azóta minden negyedik évben újra megválasztották. 2004. május 18-án, amikor George W. Bush elnök újra a jegybank elnökének jelölte, ötödik alkalommal nevezték ki, amelyre addig nem volt példa. Korábban az idősebb George Bush és Bill Clinton is jelölte a pozícióra.


Greenspant dicsőítik azért, ahogy nem sokkal hivatalba lépése után kezelte a tőzsde összeomlását az azóta Fekete Hétfőként ismerté vált napon. 1987-ben, alig két hónappal azután, hogy a Szenátus augusztus 11-én beiktatta, a kötvénypiac legutóbbi 5 évének legsúlyosabb zuhanását élte meg egy nap alatt. Egyik első nyilatkozatában az akkor még újonc Fed-elnök egy velős bejelentéssel, amelyben a Fed részéről biztosította a szükséges likviditásról a piacot – sokak szerint legalábbis – megmentette az összeomlástól az amerikai gazdaságot. Sokat elemzett hozzászólásainak egy másik híres példája az 1996. december 5-i megjegyzése volt: az „irracionális gazdálkodásról és indokolatlanul emelkedő részvényárakról” szólva a japán részvények 3,2 százalékos esését eredményezte.


Elismeréssel vegyes kritikával emlegetik azonban, hogy miként kezelte a kilencvenes évek dotcomlufiját. Sokak szerint az egyik okozója volt a krachnak, hiszen mások figyelmeztetésére reagálva azt mondta, hogy valamiről nem tudhatjuk, hogy lufi-e, ameddig ki nem pukkad. Viszont az egyik legnagyobb ellenzője, a brit Economist hetilap információja szerint Greenspan már 1996-ban tudta, hogy lufiról van szó, ekkor számára már csak azt volt a kérdéses, hogy mekkora a lufi nagysága. Ennek ellenére nem figyelmeztette a befektetőket. Dicséretére legyen mondva, a kipukkadáskor a Fed ismét nyugalmat sugárzott, s ezzel többek szerint egy még rosszabbtól mentette meg az amerikai gazdaságot.


Bírálói szintén szemére vetik, hogy egyik okozója az amerikai lakosság eladósodottságának. Jelenleg az amerikai háztartások adósságállománya meghaladja a 11,4 ezer milliárd dollárt, az adósság tetemes része valamilyen fogyasztási hitel miatt alakult ki. De ehhez hasonló nehézséget okoz az ingatlanlufiként aposztrofált probléma is. Ezek szerint az ingatlanárak növekedése szinte soha nem látott méreteket öltött: az elmúlt fél évtized során megduplázódtak, amit a lakosság is használt, és a kedvező kamatok miatt refinanszírozott hitelekkel strukturálta át hitelportfólióját, ezzel is növelve az adósságállományt.


2001 óta erősen kritizálták néhány olyan kijelentéséért, amivel bírálói szerint túllépett a Fed hagyományos monetáris politikájának hatáskörén. Ekkor olyan költségvetési és politikai kérdésekben is megnyilvánult, amelyekben hagyományosan a törvényhozók döntenek. Mások úgy vélekedtek, hogy túlzottan támogatja Bush politikáját. Az ellenzék szerint komolyan kérdésessé vált a Fed függetlensége Greenspan nyilvános kijelentései miatt. Mitch McConnell szenátor szerint azonban a Fed elnöke független játékos volt hosszú éveken keresztül, mindkét párt kormányzása alatt. Az erősen megoszló vélemények ellenére Greenspant továbbra is sokan az amerikai gazdasági és pénzpolitika vezető tekintélyének tartják.


Élete


Greenspan 1926. március 6-án született egy szegény zsidó család sarjaként New York Cityben. 1943-tól 44-ig a – zseniképzőként elhíresült – Juilliardon tanult, és ma is elismert szaxofonosként tartják számon. Ezután a New York-i egyetemen (NYU) folytatta tanulmányait, ahol 1950-ben közgazdász diplomát szerzett. Sokkal később, 1977-ben a NYU közgazdaságtan Ph.D.-vel is kitüntette. Disszertációt – amely általában elengedhetetlen a cím megszerzéséhez – nem készített. Az egyetem 2005. december 14-én a Kereskedelmi Tudományok Tiszteletbeli Doktorává avatta – ezzel a negyedik diplomáját kapta meg ugyanattól az intézménytől.


A Fed előtti évek


Az 1950-es és 60-as években baráti kapcsolatot ápolt az író-filozófus Ayn Randdel, és támogatta az objektivista mozgalmát, amely – több más dolog mellett – a szabad kapitalizmust, mint társadalmi és gazdasági filozófiát pártolta. Cikkeket közölt objektivista hírújságokban, és több esszével hozzájárult Rand 1966-os Kapitalizmus: az ismeretlen ideál című könyvéhez. Mostanában azonban számos objektivista kritika érte cselekedetei miatt.


Greenspan 1954 és 1974 között, majd 1977 és 1987 között ismét egy New York City-i gazdasági tanácsadó cég, a Townsend-Greenspan & Co., Inc. elnöke és vezérigazgatója volt. A 33 évig tartó munkaviszonyt megszakító három évben Gerald Ford elnöksége alatt a Gazdasági Tanácsadók Közgyűlésének elnöke volt. Greenspan ezenkívül az Alcoa, az Automatikus Adatfeldolgozó Vállalat, a Capital Cities/ABC; a General Foods; a J.P. Morgan & Co.; a Morgan Guaranty Trust; a Company of New York; a Mobil Corporation és a The Pittston Company testületi igazgatójaként is dolgozott.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik