A Világgazdaság emlékeztet, hogy tavaly év közepén lépett hatályba az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló kormányrendelet.
Ennek értelmében meghatározott építési tevékenységek csak akkor kezdhetők meg, ha az építtető – a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább nyolc munkanappal – az elsőfokú építésügyi hatóságnak bejelenti a törvényben meghatározott adatokat. Az építőipar kifehérítése jegyében született szabályozás – 2005. szeptember 1-jétől – azt is előírja, hogy az építtető köteles a nettó tízmillió forintnál nagyobb kivitelezési értékű beruházásokról az adóhivatalnak is adatokat szolgáltatni.
A beérkező információk a magánszemély építtető vagyonosodási vizsgálata során, továbbá más építtetők és kivitelezők adóellenőrzésekor „hasznosulnak”. Az adatszolgáltatást az ebben érintettek ellenőrzésre kiválasztása szempontjából kockázati tényezőként veszi figyelembe az APEH. A kivitelezés helyszínének ismeretében előre tervezhetik az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést, amelynek során például azt vizsgálhatják, hogy a munkásokat a foglalkoztató az előírásoknak megfelelően bejelentette-e a tb-nek. Minden egyes ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, amelyre az adózónak 15 napos észrevételezési határidőt biztosít a törvény.
A tavaly júliusi kormányrendelet értelmében az APEH-ellenőrök betekinthetnek az építési naplóba és annak mellékleteibe is. Az esetek jelentős részében (mintegy 70 százalékában) azt tapasztalták az ellenőrök, hogy vagy egyáltalán nem volt a helyszínen építési napló, vagy azt nem vezették megfelelően.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
