Mindössze négy nap korrekciót engedélyezett magának a piac a héten, és a hét utolsó kereskedési napján hatalmas robajjal indult meg ismét felfelé. Ennek ellenére ez a hét volt az első idén, amikor csökkent a BUX index értéke 22,561 pontra, ami 1 százalékkal marad el a múlt hét pénteki záróértéktől. Ilyenkor rögtön adódik a kérdés, hogy vajon kifulladt-e az emelkedés, vagy csak lendületet vesz a piac, és hogy miért szakadt meg a jó teljesítmény. Valószínűleg a hét első négy napját látva borús hangulatú, óvatos gondolatok támadtak volna a befektetőkben, de egy ilyen péntek után nehéz rossz passzban lenni.
Nem hatott a leminősítés réme
A piac ugyanis hihetetlen száguldásba fogott. A csütörtöki makro jellegű félelmek eltűntek, és a BUX gyakorlatilag a teljes heti veszteségét ledolgozta. Az OTP, a Richter és az FHB is 4 százalék körüli, vagy azt meghaladó mértékben erősödött, és mindezt nagy forgalom mellett tette. A jó dolog ebben, hogy a piac akkor szokta tipikusan vételi lehetőségként felfogni a néhánynapos korrekciókat, ha bika piac van, azaz tartós emelkedésre lehet számítani. Ez a nap zene volt minden tőzsdés fülének, hiszen ki gondolta volna, hogy két olyan év után, amikor a BUX rendre 60, majd 42 százalékos hozammal örvendeztette meg a részvényeseket, jön egy harmadik, amikor egyetlen hónap alatt letudjuk az egész évre várt emelkedést.
Az is bíztató jel, hogy a piac képes volt feldolgozni a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő bejelentését, miszerint megerősítette ugyan hazánk belföldi adósságának minősítését, de a semlegesről negatívra változtatta a kilátásokat, miáltal a Fitch után egy újabb leminősítés réme került előtérbe. A S&P már korábban jelezte, hogy megvárja a visszadobott konvergencia-program új változatát, ami virágnyelven azt jelenti, hogy kivárja a választások végkimenetelét, és csak az új kormány gazdaságpolitikájának ismeretében dönt a leminősítésről.
Folytatódhat az emelkedés
A befektetők pénteken a választásokkal kapcsolatban is erős üzenetet kaptak, ugyanis elsősorban a nemzetközi befektetők szemében él a félelem, hogy a választásokat megelőző ígéretáradat a populista kormánypártok és a hasonlóan populista ellenzék részéről komolyan felbolygatja a piacot és forintgyengüléshez vezet. Érdekes módon a befektetők attól félnek leginkább, hogy ezek a pártok, akárki is kerüljön hatalomra, be is váltják a saját ígéretüket, hiszen mindenki emlékszik a Széchenyi-tervre, vagy a 100 napos programra, amelyek szlogen alá bújtatott fedezet nélküli költekezések voltak. Márpedig egy újabb fiskális sokk biztosan a mélybe küldené a forintot és a részvényárfolyamokat. Jóllehet, a S&P bejelentését követően csütörtök délután, majd pénteken egész nap gyengülésnek indult a forint, és az eurót a nap végén 251,6 forint körül jegyezték, a befektetők aggodalma egyelőre nem drámai mértékű, ami rövidtávon mindenképpen jó jel.
A vállalati fronton ismét viszonylag nyugodt volt a helyzet. Sok szó esett a horvát INA privatizációjáról, hiszen mint tudjuk, a Molnak 25 százalékos csomagja van a horvát olajvállalatban és szeretne minél hamarabb többségi tulajdont szerezni. A horvát kormány azonban halogatja az alapvetően politikai döntés meghozatalát. A Mol szempontjából azonban jó, hogy terítéken van a kérdés. A horvátok a tőzsdén keresztül hamarosan értékesítenek 15 százalékot és abban az esetben, hogyha a Mol mégis megvásárolhatná a maradék 21 százalékos részt is, amelyet a horvátok még magánosítani terveznek, akkor az fontos árfolyamemelkedési potenciált hordozna magában. Ez esetben ismét növekedésről és reorganizációs értékteremtésről beszélhetnénk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
