Temmel András, a BAMOSZ főtitkára a szövetség pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: egyszerűsíteni kellene a szövetség szerint a nyílt végű befektetési alapok engedélyeztetési eljárását, az egyszerűbb, kevesebb adminisztrációval és kisebb költséggel járó eljárás ugyanis lehetővé tenné a gyorsabb reagálást a piaci folyamatokra.
A BAMOSZ véleménye szerint piaci hátrányt okoz, hogy a befektetési alapok jegyeit jelenleg csupán a bankok és a brókercégek értékesíthetik. Véleményük szerint azt a Nyugat-Európában honos szabályozást kellene alkalmazni, amely ügynöki hálózatok számára is lehetővé teszi az értékesítést. A jogszabály-módosítással oldódna az a mai állapot, ami nem kedvez a valódi, személyre szóló befektetési tanácsadásnak, ugyanis a bankfiókokban erre gyakran nincs lehetőség.
A BAMOSZ 2006-os jogszabály-módosítási céljai között ugyan nem szerepel, de – mint a főtitkár elmondta -, két fontos, a közelmúltban hozott jogszabályba nem eléggé végiggondolt passzusok kerültek, s ezeket módosítani kellene.
Az egyik a decemberben megszületett, a nyugdíjrendszer negyedik pillérét alkotó nyugdíj-előtakarékossági számláról szóló jogszabály. A törvényt az országgyűlés végül úgy fogadta el tavaly decemberben végén, hogy az – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – nem tiltja meg szigorúan a számlán összegyűlt összeg kivételét nyugdíjba vonulás előtt, csupán adózásra kötelezi. Az eredeti elképzelés szerint a számlán összegyűjtött pénzhez, valamint az éves megtakarítás 30 százalékával azonos, de évi legfeljebb 100 ezer forintos állami támogatáshoz csakis a nyugdíjba vonulás után lehetett volna hozzáférni. Ezzel ellentétben a 2006. január 1-je óta hatályos jogszabály a nyugdíjas kor előtti pénzkivét esetén sem kötelezi a nyesz-tulajdonost az állami támogatás visszafizetésére, csupán arra, hogy a számlán összegyűjtött pénzt és az állami támogatást adózza le.
A befektetési alapkezelők végiggondolatlannak tartják azt a jogszabály-módosítást, amely a nyugdíjpénztárak számára is lehetővé teszi a kockázati tőke társaságokba való befektetést. A kockázati tőke társaságoknak – ellentétben a napi eszközértékelésre kötelezett befektetési alapokkal – csupán évente egyszer kell eszközértékelést végezniük. A befektetésként általában 5-8 éves periódusra ajánlott kockázati tőke társaságok a nyugdíjpénztári portfólióban egy kevéssé átlátható és értékelhető elemet vittek be – vélekedik a BAMOSZ.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
