Számottevően, 53,2 pontról 56,8 pontra javult a Figyelő Ecorisk kockázati indexe a harmadik negyedévben. „Ez persze nagyon kedvező globális kockázati környezetben következett be, s így még mindig azt jelenti, hogy Magyarország közepes kockázatú ország, ami méltatlan a világ egyik legfejlettebb régiójához tartozó, gyors felzárkózási ambíciókat dédelgető gazdasághoz” – mondta Bartha Attila, az index összeállításában részt vevő egyik közgazdász, a Kopint-Datorg munkatársa.
A harmadik negyedévben tapasztalt kedvező tendenciák vizsgálatakor ugyanakkor nem árt emlékezni arra, hogy 2000 első félévében, az EU-csatlakozás előtt négy évvel hazánk már tartózkodott az alacsony kockázatot jelentő zónában. Ezt is figyelembe véve a legfrissebb mutatók a „hol is tarthatnánk” gondolatot ébresztik fel a javuló indexek által keltett bizakodás helyett.
Konjunkturális és pénzügyi szempontból jobb lett tehát a helyzet, ugyanakkor az egyensúlyi kockázat – az államháztartás és a folyó fizetési mérleg helyzete – továbbra sem ad okot bizakodásra. A munkapiaci rizikók inkább közepesnek minősíthetők. E két tényező a világpiaci kockázatok emelkedése és az európai konjunktúra lanyhulása esetén durván visszaüthet, s továbbra is sebezhetővé teszi a magyar gazdaságot. A bajok okaira adható gyógyírt régóta ismételgetik a közgazdászok: csökkenteni az államháztartás GDP-arányos hiányát, s mielőbb reformokat bevezetni az oktatásban, az egészségügyben, a közigazgatásban, valamint az önkormányzatok finanszírozásában – azaz elsősorban a kiadási oldalon. Kizárólag ilyen lépések oldhatják az egyensúlyi kockázatokat, s járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a kedvező konjunkturális helyzet valóban termőre fordulhasson.
„A feldolgozóipari konjunktúrára leselkedő veszélyeket mérő kockázati alindexet mintha zsinóron húzták volna” – állapítja meg az Ecorisk összeállításában szintén részt vevő Török Zoltán, a Raiffeissen Bank közgazdásza. A konjunktúra alindex negyedik negyedéve tartósan emelkedik, s – 2003 vége és 2004 eleje után -ismét 60 pont feletti értéket vett fel. A feldolgozóipart elsősorban a németországi konjunktúra húzza, ezt a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által készített index emelkedése jelzi előre legjobban. Az Ifo index ugyan nem javult a harmadik negyedévben, viszont képes volt magas szinten stabilizálódni. A magyar gazdaság további élénkülését vetíti előre, hogy három negyedév pangása után ismét 60 pont feletti értéket ért el a gépberuházások alindexe.
„A tavalyi harmadik negyedévben váratlanul jó teljesítményt mutatott a magyar kötvény- és devizapiac, sokkal jobbat, mint azt az ország egyéb kockázati mutatói, főleg az egyensúlyra vonatkozó érték indokolta volna” – állapította meg az Ecorisk összeállításában részt vevő harmadik közgazdász, Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatója. A Magyarország pénzügyi kockázatait mérő indikátor a harmadik negyedévben 73,9 pontra javult az egy negyedévvel korábbi 68,7 pontról. Furcsának tűnhet, de az Ecorisk számításának történetében ez a legkedvezőbb érték. A pénzügyi kockázat összetevői, alindexei közül mindegyik kedvező irányba változott. A rövid futamidejű forintkamatszint többlete, valamint a magyar tízéves államkötvény kockázati felára csökkent, a forint árfolyam-ingadozása mérséklődött, s a külföldi befektetők kezében lévő állampapír-állomány hátralevő futamideje emelkedett. A múlt év harmadik negyedében tehát folytatódott az a 2004-ben elkezdődött folyamat: a pénzpiacok által beárazott kockázati szint anélkül csökkent, hogy érdemi javulás következett volna be a makrogazdasági fundamentumokban, elsősorban a külső és a belső egyensúlyban. Ennek hátterében nem a külföldi befektetők vaksága áll, hanem az, hogy a világ pénzpiacai lubickolnak a pénzben, s a bőséges likviditás más, szintén kockázatosnak minősülő piacokon lenyomta a kamatszintet, és erősítette a devizák árfolyamát.
A tavaly július-szeptemberi pénzügyi mutatók értékelésénél ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy azok a negyedév átlagát mérik. A negyedév végén viszont a korábban említett komponensek közül három kedvezőtlen irányba mozdult el, sőt 2005 végére az index maga is romlott. A harmadik negyedévben azonban a tőkepiacok összességében alacsony, a második negyedévhez képest javuló kockázatot áraztak be.
