A többségi állami tulajdonú Hitelgarancia Zrt. bevonásával 2006 elejére megteremtődött annak a lehetősége, hogy az önkormányzati hitelek felvételét garanciavállalással segítse az állam – jelentette be Veres János pénzügyminiszter.
A Hitelgarancia Zrt. a jövőben segíti majd az önkormányzatok európai uniós forrásokhoz való jutását. Ezen túl garanciát vállal az infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges hitelekre.
Tavaly a helyi önkormányzatok mintegy 35 milliárd forint uniós forráshoz jutottak különböző pályázatok révén, ehhez a központi büdzsé 17 milliárd forintot adott, a helyi önkormányzatoknak 8,5 milliárd forint saját forrást kellett biztosítani – tájékoztatott a miniszter. Az idén az uniós források közel 100 milliárd forintra emelkednek, amihez a központi költségvetés 45 milliárd forintot ad, és saját forrásként a helyi önkormányzatoknak 19-20 milliárd forintot kell biztosítaniuk.
Tavaly
A kérdés tavaly nyár végén került terítékre, amikor a miniszterelnök találkozott az önkormányzati szövetségek vezetőivel. Az önkormányzati vezetők felvetették, hogy az önkormányzati fejlesztések, beruházások segítésére kívánatos lenne olyan garanciakonstrukciót kidolgozni, amellyel a helyhatóságok hitelhez jutását könnyebbé lehetne tenni. Az önkormányzatok tavaly hozzávetőleg 230 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a kereskedelmi bankoktól. Ez az összeg a jövőben különösen az uniós társfinanszírozás bővülésével jelentősen emelkedni fog.
Jól gazdálkodtak
Radnai György, a Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója elmondta: tavaly a Hg Zrt. az év végi rendkívüli közgyűlésen döntött arról, hogy tevékenységét kibővíti és a korábbi kis- és középvállalkozói hitelek mögé állított garanciavállaláshoz, a garantálható hiteltípusok közé felveszi a lízing-, a faktoring- és az önkormányzati hiteleket is. Az irányváltást többek között az tette lehetővé, hogy a társaság az elmúlt években végig stabilan gazdálkodott, tavaly 1,5 milliárd forint nyereséget ért el. A Hg Zrt. jelenlegi jegyzett tőkéje mintegy 5 milliárd forint, saját tőkéje mintegy 22 milliárd forint, ez lehetővé teszi azt, hogy az önkormányzati hitelekhez nyújtott garanciákat saját forrásból, azaz saját kockázatra oldja meg.
A vezérigazgató beszámolt arról, hogy terveik között szerepel az Európai Beruházási Bankkal (EIB) való együttműködés. Az elképzelés az, hogy az európai bankkal való együttműködés során az önkormányzatok fejlesztéseihez, illetve később az önkormányzatok tevékenységét segítő legkülönbözőbb hitelekhez dolgoznának ki garanciatermékeket.
Radnai szerint a most folyó tárgyalások tavasz végére, nyár elejére véget érnek, és akkor konkrét formákat ölthet az együttműködés. Az EIB-től előzetes ígérvénye van a Hg Zrt.-nek 60 millió euróra arra vonatkozóan, hogy ezzel az összeggel valamilyen módon az önkormányzatok kölcsönhöz jutását segítené az európai pénzintézet.
Lehetséges egy olyan forma, hogy az EIB alárendelt kölcsöntőkét nyújtana a Hg Zrt.-nek, vagy az is egy másik mód, hogy ez a 60 millió euró az EIB viszontgaranciájának alapjául szolgálna a Hg Zrt. önkormányzati hitelekhez adott garanciavállalásához. Természetesen a viszontgarancia esetében az EIB bizonyos garanciadíjat számolna fel a Hg Zrt. részére.
30 ezer partner
A Hg Zrt. teljes garanciaállománya 250 milliárd forintra tehető. A pénzintézetnek jelenleg hozzávetőleg 30 ezer szerződéses partnere van, amelyek főleg a kis- és középes cégek közül kerülnek ki. Az önkormányzati fejlesztésekhez biztosított garanciaállományt is várhatóan a kis- és közepes helyhatóságok számára nyújtja majd a Hg Zrt.
A vezérigazgató beszámolt arról is, hogy a cég idei évi tevékenységét segíti az, hogy 2006 januárjától az egy ügyfélnek adható legmagasabb kezességvállalás összegét az előző évi 600 millió forintról 800 millió forintra emelték fel.
Kampánytéma
A körbetartozás kérdése immár a közeledő választások kampánytémája lett, hiszen a Fidesz elnöke által kezdeményezett gazdasági konzultáció eredményeként a nagyobbik ellenzéki párt is zászlajára tűzte a kérdést. Korábban a kormányfő által meghirdetett 100 lépés programban is nevesítették a problémát. A programban kiemelt helyen szerepelt ugyanis a körbetartozás által leginkább sújtott kis- és középvállalkozói réteg.
Ugyanakkor korábban a FigyelőNetnek nyilatkozó Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint nem körbetartozás, hanem szabályos nemfizetési válság van Magyarországon. Mindez a jogbizonytalanságnak, az állam negatív példamutatásának egyszerre köszönhető.
