A képlet egyszerű: az euró és a svájci frank kamatszintje alacsonyabb a forinténál, a bankok egymással versengve rohamozzák meg a leendő kuncsaftokat jobbnál jobbnak tűnő kondíciókat kínálva.
Alattomos kockázat
Egy szimpla forinthitelnél tulajdonképpen nem kell mást tennünk, mint felmérni az adott konstrukció kondícióit, valamint anyagi lehetőségeinket. A devizaalapú hitelben a kamatváltozásból fakadó rizikó mellett a csendben megbújó, ám annál alattomosabb kockázatot az árfolyamok alakulása hordozza.
A havi törlesztő részlet nagysága általában függ a forint és az adott deviza – általában az euró vagy a svájci frank – egymáshoz viszonyított árfolyamától. Ha gyengül a forint ezekhez a devizákhoz képest, akkor emelkedik a részlet. Márpedig a devizák egymáshoz viszonyított árfolyamát szinte lehetetlen pontosan előrevetíteni.
A Figyelő összeállításából kiderül: az állam közvetve „biztosíthatja”, vagy legalábbis mérsékelheti a polgárai által felvett hitelek kockázatát. Mégpedig úgy, hogy átlátható és kiszámítható költségvetési politikát folytat, így legalább saját hatáskörében nem veszélyezteti polgárai gazdasági döntéseit.
Még nem vállalják
A Figyelő körkérdése alapján úgy tűnik, nincs napirenden jenalapú hitel hazai bevezetése, mert az túl kockázatos. „A japán jen az erősen volatilis valuták közé tartozik – a múlt évben közel 15 százalékkal értékelődött le a dollárhoz képest –, nem beszélve arról, hogy a jenalapú hitelfelvételnél kettős kockázatot futna az ügyfél: a dollár–jen vagy az euró–jen rizikó mellett a dollár–forint vagy az euró–forint kockázatot is, mivel a jen–forint devizapárost általában nem használják” – nyilatkozta a Figyelőnek Lányi Bence, a Raiffeisen elemzője.
A jen alapú hitelezés ugyanakkor vonzó is lehet rövid távon: a gazdaság élénkítése érdekében a japán jegybank évek óta 0 százalék közelében tartja alapkamatát.
A Figyelő csütörtökön megjelenő összeállításából ezen túl kiderül: mennyire tartja túlzottnak a lakosság eladósodottságát az MNB és a PSZÁF; mekkora előnyt jelent a devizaalapú hitel konkrét hitelkonstrukciók példáján; milyen következményekkel járt a lengyel devizahitelek jelentős részének „bedőlése” néhány évvel ezelőtt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
