Várszeghi György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetője szerint a 207 milliárdnak jó része – 204,3 milliárd forint – végrehajtás, 3,4 milliárd forint pedig a felszámolások révén került az APEH-hoz, s mindkét szám abszolút rekordnak tekinthető az előző évekhez képest. Az eredményes behajtási tevékenység ellenére egy év alatt mégis hat százalékkal nőtt az APEH kinnlevősége: tavaly december végén 896 milliárd forint volt. Ez főleg a nem működő adóalanyoknál – például felszámolás alatt lévőknél – nyilvántartott tartozás növekedésének köszönhető: a teljes kinnlevőség csaknem felével ezek az adózók tartoznak.
A működő gazdálkodó szervezetek tartozása viszont az előző évihez képest 9 százalékkal csökkent, így év végén 247 milliárd forintot tett ki. Ennek oka egyrészt, hogy az adóhatóság végrehajtási munkája felgyorsult: kinnlevőség esetén rögtön „rámozdulnak” a tartozásra. Másrészt ha egyértelmű, hogy nincs remény végrehajtásra, akkor felszámolást kezdeményeznek.
A főosztályvezető úgy látja, hogy jogi eszközeik jelenleg elegendők ahhoz, hogy az idén is hasonlóan eredményes legyen az APEH behajtási tevékenysége. Nagy könnyebbség például számukra, hogy az ingatlan-végrehajtásról nem kell külön határozatot hozniuk, hanem rögtön mehetnek a földhivatalhoz. Ugyanakkor növeli a dologi költségeiket az a tavalyi jogszabály, amely szerint ingatlanárverésen kötelező kép- és hangfelvétel készítése. Ráadásul úgy, hogy ezen kiadásaik így is szűkösek. Pedig néhánnyal több autó vagy laptop növelné a végrehajtások eredményességét.
