A hét viszonylag szegény volt vállalati eseményekben, de a piacnak szemmel láthatóan nincs szüksége hírekre ahhoz, hogy eldöntse, merre szeretne menni. Továbbra is egyértelműen felfelé tart. Az év első két hetében a Mol valamelyest kimaradt az emelkedésből, de ezen a héten pótolta lemaradását, és szinte kizárólag az olajpapírnak köszönhető, hogy a BUX újabb 2,7 százalékot tett hozzá eddig sem szerény 2006-os teljesítményéhez.
A töretlen felívelést a hét közepén csak átmenetileg akasztották meg a rosszul sikerült amerikai gyorsjelentések, és a főként ennek nyomán kialakuló tokiói pánik. Az emiatt bekövetkezett árfolyamesést már másnap visszakapták a befektetők.
Mol: időszerű volt a drágulás
A Mol szárnyalása mögött valószínűleg az áll, hogy a befektetők sem tudtak választ adni arra a kérdésre, amit mi magunk is feltettünk a hét elején a társaság kilátásaival kapcsolatos cikkünkben, miszerint miért nem hajlandó a részvény reagálni az elmúlt időszak jó híreire. A befektetők rádöbbenhettek, hogy ennek nincs racionális oka, és amíg az elmúlt időszakban a szektortársak csak úgy száguldottak el a Mol mellett, addig a hazai papír olcsó lett regionális összehasonlításban.
Márpedig volt kit utolérni, hiszen az osztrák OMV és a lengyel Grupa Lotos is történelmi csúcsra ért. A Mol ugyan még messze van (mintegy 10 százalékra a történelmi csúcstól), de a hátránya felét már ledolgozta, az eheti 10,3 százalékos emelkedésével.
OTP: hatalmas eladás inkognitóban
A Mol sikerét az OTP viszonylagos gyengélkedése próbálta ellensúlyozni. Az OTP vesztét a szerda okozta, amikor is a Morgan Stanley amerikai befektetési bankon keresztül egy meg nem nevezett befektető 2 millió OTP-részvényt értékesített a piacon kívül és ez 3 százalékos esést okozott az addig jól szereplő bankpapír piacán.
A 75 millió dolláros üzlet felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a szinten már sok befektetők boldogan adja el részvényeit, és így a befektetők elbizonytalanodtak a további árfolyam-emelkedési kilátásokat illetően.
Szomorú hír az Egis felől
A heti összefoglalóban szintén érdemes megemlékezni Orbán Istvánról, az Egis elnök-vezérigazgatójáról, aki 67 évesen tragikus hirtelenséggel elhunyt a héten. Orbán István 25 éve vezette az Egist, és nagyrészt neki és csapatának köszönhető, hogy sikeresen alakította át a gyógyszergyárat egy szocialista vállalatból egy modern kapitalista vállalattá, amely sikeresen birkózott meg a modern kihívásokkal és a jelentős regionális versennyel. Orbán István nemrég azt nyilatkozta, hogy még időben fel akar állni a vezérigazgatói székből, amíg ereje teljében van.
Az utolsó napja az Egis első embereként jövő hét szerdán, a vállalat éves közgyűlésén jött volna el. Ekkor adta volna át helyét már korábban kijelölt utódjának. Orbán István stílusosan olyan napon hagyta el az Egis hajóját, amikor a gyógyszerpapír árfolyama ismét történelmi csúcsot döntött. A befektetők hálásak lehetnek neki, hiányozni fog.
