Éppen a női egyenjogúságról készített adást az egyik hazai tévécsatorna az esélyegyenlőségi tárca szakértőjével néhány évvel ezelőtt, melynek során benyitottak a minisztérium műszaki karbantartóinak szobájába. A szakértővel együtt így a stáb is rácsodálkozhatott a látványra: a falak akt- és szexképekkel voltak kitapétázva. Magyarázatként azt a feleletet kapták: ide csak férfiak szoktak bejönni.
Jóval durvább történet az a különös játék, amelyet az egyik multinacionális cégnél űzött a férfi alkalmazottak egy csoportja. Fogadásokat kötöttek, hogy melyikük tudja előbb elcsábítani az újonnan felvett pályakezdő hölgyeket, majd amikor valakit sikerült meghódítani, azt úgy adták egymás tudtára, hogy attól kezdve látványosan nem köszöntek a nőnek. Egy ilyen esetre nemrégiben derült fény, egy szemtanú számolt be róla élő rádióadásban. Általában is megnyíltak a hallgatók a téma felvetése kapcsán, igaz szidalmak is érkeztek szép számmal. Jellemző volt annak a férfinak a véleménye, aki felháborodottan jegyezte meg: „Remélem, a szexuális zaklatásról folyó kampányt nem közpénzből finanszírozzák, mert úgy marhaság, ahogy van.” 
Affér a liftben. Tanúk nélkül.
A nők azonban annál lelkesebben kapcsolódtak be a társalgásba. „Köszönő levelek és telefonok tucatjai érkeztek hozzánk azért, mert végre társadalmi párbeszéd kezdődött a szexuális zaklatásról” – mondta el a Figyelőnek Egerszegi Dorottya, a Nők a Munka Világában Egyesület elnöke. A civil szervezet az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázatának egyik nyerteseként társadalmi kampányt indított a szexuális zaklatásról. Honlapot nyitott Zaklatás.hu címmel, interaktív televízió- és rádióműsorokban igyekezett a jelenségre felhívni a figyelmet, kezdeményezésére több lap és internetes portál is foglalkozott a témával.
Tévedés azt gondolni, hogy ez a probléma nincs jelen a magyar társadalomban – állítják a jogvédők. „Tény, hogy a szexuális zaklatásról csak kevés híradás szól, de csak azért, mert a nők nem mernek megszólalni, féltik az állásukat, vagy fel sem ismerik, hogy zaklatás áldozatai” – hangsúlyozta Egerszegi Dorottya. Jellemzően a 20-as, 30-as korosztályt érinti a probléma, s idehaza 95 százalékban nők a sértettek. (Az uniós statisztikák ettől némileg eltérnek: az EU 15 korábbi tagországára kiterjedő felmérés szerint a nők 30, a férfiak 10 százaléka szenved szexuális agressziótól.) A magyar nők – még a diplomások is – igen gyakran fel sem ismerik, hogy a külső megjelenésükre történő megjegyzések, dicséretek, kedves simogatások is megvalósíthatnak olyan molesztálást, amely több nyugat-európai ország gyakorlata szerint is kimeríti a zaklatás fogalmát. A téma szakértői a hallgatásba burkolózást azzal magyarázzák, hogy a magyarok mentalitása dél-európai, latinos. A nők azt gondolják, a női léthez természetes módon hozzátartozik az, hogy el kell viselniük a külsőre való megjegyzéseket, és az udvarlás minden formáját és mélységét. „Az észak-európai népek sokkal jogtudatosabbak, pontosan meg tudják ítélni, mi tartozik a bók kategóriájába, és mi az, ami már kimeríti a zaklatás fogalmát, és határozottan fel is lépnek érdekeik védelmében”- hangsúlyozta a civil szervezet elnöke.
Veszélyes túlzások
Nem vezethet be olyan szabályt a WalMart áruházlánc, amellyel megtiltja alkalmazottainak, hogy szerelembe essenek egymással. Erről Németországban a düsseldorfi bíróság rendelkezett néhány hete, amikor kimondta, hogy a cég etikai kódexe ellenkezik a német joggal. A Wal-Mart egy 28 oldalas etikai szabályzatot akart elfogadtatni, amely megtiltja a szenvedély bárminemű formáját, beleértve „az összekapcsolódó tekinte-teket, a kétértelmű tréfálkozást és mindenfajta szexuális tartalmú kommunikációt”. Egy brit pszichológus-kutató is arra a megállapításra jutott, felül kell vizsgálni azt a főként az Egyesült Államokban működő gyakorlatot, amely bünteti az irodai románcot. Chantal Gautier, a University of Westminster pszichológia oktatójának friss tanulmánya szerint át kell gondoni ezt a módszert, mert súlyosan sérti az egyén személyiségi jogait, másfelől, mert egy munkahely ideális közeg arra, hogy különböző emberek megismerhessék egymást.
PUHA SZABÁLYOZÁS. A zaklatás vádjára a másik oldalról az a jellemző válasz, hogy „félreértette,” „én nem úgy gondoltam”, „túlérzékeny”, „miről beszél?” – sorolta Egerszegi Dorottya. Tehát vagy tagadják a vádakat, vagy visszadobják a labdát például ilyen megjegyzéssel: „A nő zaklatja a férfit azzal, hogy miniszoknyát hord.”
A jogvédő szervezetek szerint a törvényi szabályozás nehezen érvényesíthető. Csupán puha számonkérési lehetőséget biztosít az egyenlő bánásmódról szóló törvény. „Márpedig, ameddig nem büntetik szigorúan, az áldozatok is hallgatnak” – hangsúlyozta Egerszegi. „Az igaz, hogy a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) nem tartalmazza a szexuális zaklatás törvényi tényállását, a zaklatás mint törvényellenes magatartás fogalmát azonban az egyenlő bánásmódról szóló törvény ismeri, s már a parlament előtt fekszik az a módosító javaslat, amely tovább finomítja a meghatározást, s külön is definiálja ezt az elkövetési módot” – tájékoztatta lapunkat Gyarmati Edit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság illetékese. A sértettek a Btk. alapján becsületsértési pert is kezdeményezhetnek, illetve személyiségi jogaik (például jó hírnév) megsértése miatt polgári pert is indíthatnak.
Emellett Magyarországon több nagyvállalat is etikai szabályzatot alkotott, amelyben meghatározták a szexuális zaklatás és a lelki terror fogalmát, valamint azt, hogy milyen szabályok alapján kell gyanú esetén a fegyelmi eljárást lefolytatni. Jellemző viszont az egész problémát körülvevő hazai légkörre, hogy ezek a vállalatok sem járultak hozzá nevük nyilvánosságra hozatalához.
A szexuális zaklatásos cselekményeket rendkívül nehéz bizonyítani, mert általában nincs rájuk tanú. Vagy ha mégis, akkor az illető inkább távol tartja magát az „ügytől”, nehogy számára is munkajogi konzekvenciái legyenek a tanúskodásnak. Változást hozhat talán, hogy a közigazgatási eljárásról szóló, november elsején hatályba lépett törvény lehetőséget ad arra: a jövőben az ilyen ügyekben a hatóság a tanú személyazonosító adatait zártan kezelje, így az érintettek megőrizhetik inkognitójukat. Mindenesetre az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál eddig mindössze néhány vizsgálat indult, ám a bizonyítási nehézségekre tekintettel az érintettek visszavonták a kérelmüket. Magyarországon szexuális zaklatás miatt eddig három büntetőjogi pert kezdeményeztek, de mindhármat elvesztették a feljelentők.
Uniós megközelítés
• Egy uniós irányelv szerint zaklatás minden nemkívánatos, indokolatlan vagy sértő szexuális tartalmú magatartás, amely hatással van a munkájukat végző férfiak és nők méltóságára.
• Nem csak fizikai, hanem szóbeli és ráutaló magatartás is lehet, amitől a nő (vagy férfi) kellemetlenül érzi magát.
• A közvélekedéssel ellentétben a zaklatást nem az áldozat viselkedése vagy ruhája váltja ki.
• Magatartásával a zaklató a másik személy feletti hatalmát érezteti.
• Az is zaklatás, ha valakit túl sokszor megdicsérnek, kommentárokat fűznek a kinézetéhez, kellemetlen helyzetbe hoznak, vagy egyszerűen csak véletlenül megérintenek bizonyos helyeken.
• A zaklatás súlyos esete, ha szexuális szolgáltatáshoz kötik az előmenetelt.
• Kimeríti a zaklatás fogalmát, ha meztelen, vagy félmeztelen nőket ábrázoló képeket helyeznek el a falon.
