Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter pénteken fogadta Székely Pétert, a Transelektro csoport elnökét, akivel áttekintették a cégcsoport piaci helyzetét és versenyképességi kilátásait, valamint, hogy a vezetési hiányosságokon kívül milyen okok vetettek a csoport pénzügyi problémáihoz.
Kóka a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy a gazdasági tárca a magyar ipari kultúra védelmén és az iparpolitikai célokon kívül a csoport több ezer alkalmazottjának munkahelyét is segít megtartani.
A miniszter egy reorganizációs, finanszírozási terv elkészítését várja a tulajdonosoktól és ehhez szakmai, illetve anyagi segítséget ad: a tárca és háttérintézményei vállalják a terv elkészítésének költségeit.
A gazdasági miniszter független szakértői véleményeket is kér a vállalatcsoport helyzetéről és hosszú távú üzleti kilátásairól – mondta a szóvivő. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak.
Állami érdekeltség a Transelektróban
Székely Péter korábban a vállalatcsoport egyes cégeiből legfeljebb 49 százalékot szeretett volna értékesíteni, de az irányítást nem kínálta fel. Az intenzív partnerkeresés során végül állami eredetű fejlesztési tőkét sikerült a csoport egyik cégébe, a Ganz Transelektro Villamossági Rt.-be (GTV) bevonni: a Figyelő korábbi információi szerint a Magyar Fejlesztési Bank 2004 őszén a 41,98 százalékos pakettért legalább 2,8 milliárd forintot fizetett
A tranzakció során olyan cégbe került újra állami eredetű tőke, amelynek elődjét, a Ganz Villamossági Rt.-t egy évtizede egyszer már eladta az állam. A Transelektro viszont nem az államtól, hanem az olasz Ansaldótól vásárolta meg 2000-ben a gyárat. Az akkor 2,2 milliárdos saját tőkéjű, de 10 milliárdos veszteséget felhalmozó Ganz Villamossági Rt.-ért – az akkori sajtóértesülések szerint – egymilliárd forint körüli összeget fizettek. Az ügylet részét képezte a Tápiószelei Elektro-Mechanikai Művek Rt. is, amely azóta a GTV része.
