Jogosan aggódott az a külföldi újságíró, aki a berlini Leipziger Strassén tavaly felépített intelligens ház bejárása után a földszinten található mosdóba készült, s óvatosságból a vendéglátóhoz fordult: „Ugye ebben a helyiségben biztosan egyetlen képernyő vagy érzékelő sincs?” Az újságíró nem véletlenül kérdezte ezt, nem sokkal korábban ugyanis azzal büszkélkedtek neki, hogy a körülbelül 130 négyzetméteres, kétszintes T-Com-Siemens intelligens házban tucatnyi az egy négyzetméterre jutó digitális eszközök száma.
Berlini intelligens otthon. Alkalmazkodik az életkörülményeinkhez.
A ház különböző részeiben – beleértve a konyhát és az emeleti fürdőszobát is – összesen kilenc síkképernyő található, és akkor még nem is számoltuk azt az érintőképernyős üzenőfalat, ami az épületbe betérőket fogadja. Ezen akár videóüzenetet is hagyhatnak egymásnak a családtagok, vagy ha elhagyják az épületet, a képernyőről értesülhetnek a várható időjárásról és például arról, hogy érdemes-e magukkal vinni esernyőt. Az emeleti folyosón a sportolni vágyók egy nagyméretű kijelzővel is felszerelt futópadon kínozhatják magukat, és így edzés közben olyan érzetük lehet, mintha csak az utcán kocognának.
TÁVÉRZÉKELÉS. Persze nem a képernyők száma a legfontosabb, hanem hogy a háztartási és szórakoztató eszközöket szinte kivétel nélkül egy kis kézi számítógéppel központilag is irányítani lehet. A tulaj nem csak otthon vagy a hátsó kertben, hanem akár a világ másik felén is értesül például arról, ha valaki becsönget a házba. A kapucsöngő jelzése ugyanis átirányítható a hálózatra, de a redőnyök és a világítótestek is szabályozhatók a távolból.
Jövőház itthon
Már Magyarországon is látható valami a jövő háza technoló-giájából. Nemrégiben a Millenáris parkban megnyílt Jövő Háza kiállításon, a Micro-soft kiállítási terü-letén láthatott erre példát a közönség. Főzés közben a konyhai képernyőn olvashatók a recep-tek, és a redőnyök és a világítás itt is vezérelhetők egy kis iPAQ típusú PDA-ról. A Microsofthoz hasonlóan az Intel is fejleszt efféle megoldásokat, utóbbiak főleg vezeték nélküli szerkentyűkkel tömnék tele az otthonokat.
TÖMEGIGÉNYEK? Manapság ilyen házakból egy-két prototípus létezik még (lásd külön), ám valószínűleg nagy igény volna rájuk. Amit az is alátámaszt, hogy miután 2005 tavaszán átadták a berlini intelligens házat (smart home), több mint 35 ezren regisztráltak a ház weboldalán keresztül, hogy szívesen eltöltenének benne legalább egy kis időt. Ez egyelőre csak körülbelül 30-40 családnak adatott meg néhány napra, de épp’ emiatt a házat nem csukták be az év végén, mint azt eredetileg tervezték. Az épületet közösen működtető T-Com és Siemens idevágó tervei nagyratörők: azt várják, hogy 2010-re a nyugat-európai háztartások legalább 5,4 százaléka ilyen jellegű technológiákkal, vagy azok némelyikével, már fel lesz szerelkezve. „Van, akinek az otthonvezérlés lesz fontos, van akinek a biztonság, s másoknak a távegészségügyi szolgáltatások, ki-ki pénztárcája szerint kérheti majd ezeket” – mondja Tóth Péter Zoltán, a Siemens Communications műszaki értékesítés támogatási igazgatója, aki szerint legkésőbb 2012-re már Magyarországon is hasonló arányban terjedhet el a fent említett megoldások némelyike.
Egyetért ezzel Z. Karvalics László egyetemi docens, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) alapító-igazgatója is, aki egyébként úgy látja, hogy „a smart home nem arról szól, hogy még több informatikát sűrítenek az ingatlanokba, hanem hogy mindig az adott életkörülményekhez alkalmazkodik a ház”.
„Nehezen tudnám elképzelni, hogy az emberek többet fizetnének smart home szolgáltatásokért, mint mondjuk, amennyit ma fizetünk az ADSL internetszolgáltatásért” – véli Tóth Péter Zoltán. Attól egyébként nem kell tartani, hogy – miként azt egy játékfilmben láthattuk – a technika átveszi a hatalmat a ház lakói felett, vagy hogy valaki feltöri az intelligens ház rendszerét; Tóth ígérete szerint a gyártók ezt a kérdést megnyugtatóan rendezni fogják.
