Olaj
A világgazdasági feltételek összességében nem javulnak 2006-ban – írja a GKI Gazdaságkutató Rt. tanulmánya. Szerintük a Brent típusú kőolaj hordónkénti világpiaci ára 2005-ben átlagosan 55, 2006-ban 60-65 dollár lesz. Ugyanakkor a szakértők többsége a jövő év második felére némi olajárcsökkenésre számít. A magas energiaárak világgazdaságra gyakorolt hatása eddig viszonylag mérsékelt, az infláció (alacsony szintről) alig gyorsul, a gazdasági növekedés üteme alig lassul.
A politikához hasonlóan – s attól nem függetlenül – nehéz éve lesz a magyar gazdaságnak 2006-ban. A világgazdaság 2004 óta tartó kedvező tendenciái továbbra is megmaradnak, s a gazdasági növekedés erőteljesebb lesz – ez pedig a jó nemzetközi beágyazottsággal rendelkező magyar gazdaságra is kedvezően hat. Ugyan 2005-ben az Európai Unió gazdasága nem bővült kiemelkedő mértékben, de az Ifo német gazdaságkutató intézet szerint az idei 1,4 százalékos GDP-arányos bővülés 2006-ra elérheti a 2 százalékot. Az OECD-gazdaságok átlagos bővülése jövőre 2,9 százalék lesz, amiből a kelet-európai feltörekvő piacok – köztük Magyarország is – kiemelkednek.
A kutatók szerint a magyar gazdaság bővülése impozáns lesz, a GDP 4 százaléka körül alakul, s ez megfelel a kincstári optimizmusában töretlen kormányzati elvárásoknak. Azonban ez a szám is némileg elmarad a környékbeli, főként az unió előszobájában toporgó román és bolgár gazdaság – 5 és 5,5 százalékos GDP-arányos – várható bővülési ütemétől. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap tanulmánya szerint mindkét országban jelentős szerkezeti váltásra van szükség a töretlen fejlődéshez, s az utóbbi időben nekilódult gazdaságok nem megfelelő szerkezetük miatt bármikor megtorpanhatnak. A cseh gazdaság a magyaréhoz hasonló ütemben, a szlovák gazdaság azonban jelentősen, egyes becslések (OECD) szerint akár 6,5 százalékkal is bővül jövőre (az IMF szerint a bővülés északi szomszédunknál sem haladja meg az 5,5 százalékot).
A nagyok
A német gazdaság – közkeletű nevén Európa motorjának – bővülése továbbra sem lesz túl impozáns. Sőt az Ifo becslése szerint az európai átlagtól is elmarad, s mindössze 1,7 százalékos lesz. Ennél valamivel jobb, 1,8 százalékos GDP-arányos növekedést jósol az OECD, míg az IMF becslése szerint 1,2 százalékkal bővül a legnagyobb uniós gazdaság.
Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági növekedése robusztus, s jövőre is 3,3-3,5 százalékos GDP-arányos bővülést jósolnak a kutatók. Azonban a világ legnagyobb gazdasága csökkenő ütemben növekszik, s 2007-re az előrejelzések már csak 3,0-3,3 százalékos bővülést jósolnak.
Nekünk kicsit jobb
A magyar gazdasági növekedés üteme némileg gyorsul, a GDP várhatóan – kutatói műhelyek módszertana és vérmérséklete függvényében – 4,1, illetve 4,6 százalék körül bővül majd jövőre. Az örök pesszimista jegybank szerint is akár 4,2 százalékos GDP-növekedéssel számolhatunk jövőre.
De Magyarországon sem minden fenékig tejfel. A 2006-os év mindenképpen strukturális átalakulást kell hozzon a kettős szerkezettel – rossz államháztartási, illetve kkv-szektorral, valamint exportvezérelt multinacionális, illetve annak beszállító szektorral – rendelkező gazdaságban. Kutatók szerint ezért az államháztartás reformja gyakorlatilag elodázhatatlan. Erre azonban legalább a választásokig kell várni, s ekkor is egy nagyon bátor, politikai életpályáját kockáztató kormány teheti csak meg a kívánt lépéseket.
Az ország életét nehezíti az ikerdeficit néven ismertté vált jelenség, amikor a magas államháztartási hiány magas folyó fizetésimérleg-deficittel párosul. A helyzet a közeljövőben sem javul. A gazdaság külső és belső egyensúlyában ugyan 2006-ban várható minimális elmozdulás, de a folyó fizetési mérleg hiánya az ideihez hasonlóan alakulhat, nagysága 7-7,2 milliárd euró lehet. Mindeközben az elfogadott költségvetés 2006-ban 6,1 százalékos államháztartási hiánnyal számol. A legpesszimistább forgatókönyvvel jelen esetben az MNB rendelkezik. A jegybankban 7,8-8,9 százalékos államháztartási deficittel számolnak. A többi kutató ennél valamivel kedvezőbb, 7 százalék körüli hiánnyal kalkulál.
Sokkal jobb
A döcögő államháztartással szemben ugyanakkor nem halad rosszul a termelői szektor szekere. Igaz, az építőipart, s így a GDP egy jelentős részét is a nagyobb állami építkezések, azon belül is az autópálya-építések tartják lendületben.
A növekedés egyik motorja a 10 százalék feletti építőipari, valamint a 7 százalék körüli ipari termelés bővülése lesz, de magas szinten marad a mezőgazdaság teljesítménye is.
Ettől jelentősen elmarad viszont a kereskedelem bővülése. Az éles verseny miatt mindössze 0,5 százalékkal bővül ez a gazdasági ágazat.
Munkanélküliség
A globálisan jó számok mögött azonban jelentős strukturális probléma húzódik meg, és ez talán leginkább az egyre növekvő munkanélküliségi rátában nyilvánul meg. Míg 2004-ben ez a mutató 6,1 százalék volt csupán, jövőre a legoptimistább kutatók sem mennek 7 százalék alá. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy nagyon kis mértékben ugyan, de nőtt a foglalkoztatottság szintje.
Jövedelempolitika
Kutatói előrejelzések szerint – annak ellenére, hogy 2006 választási év – a jövedelempolitika visszafogott lesz, ugyanakkor az előrejelzésekben itt található a legnagyobb eltérés. A becslések a bruttó bérek esetén 5 és 6,5 százalék között mozognak. A nettó bérek esetében 6,5 százalék körüli béremelkedéssel számolnak a kutatók, ami meghaladja az Országos Érdekegyeztető Tanács által elfogadott ajánlást.
Infláció
Az infláció jövőre tovább mérséklődik. Az áfacsökkentés nyomán tavasszal mindenképpen 2 százalék alá megy a fogyasztóiár-index. Ez még akkor is bekövetkezik, ha a világpiaci energiaárak tovább emelkednek. Kutatóintézetek szerint ugyanakkor indokolatlan, hogy a hazai energiaárak nem követik a világpiaci árak alakulását (szükség esetén annak mértékét tompítani, s az alacsonyabb jövedelmű családokat kompenzálni lehet). Ugyanis a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak pazarláshoz, és a lakosság, illetve a termelői szektor elkényelmesedéséhez vezetnek.
