2004 és 2005 tavaszán összesen mintegy 50 magyar építő-, húsipari és egyéb vállalkozással szemben a német rendőrség és vámszervek tb-csalás, embercsempészet és más címen razziákat hajtottak végre, és az őrizetbe vételekkel, lefoglalásokkal ellehetetlenítették azok németországi tevékenységét.
A 2004-ben kipécézett 23 magyar cég közül 10 esetében a német bíróságok már megszüntették az eljárást, egyúttal jogosnak minősítették a kártérítési igényt. Az igény érvényesítése azonban nem könnyű – fejtette ki a Világgazdaságnak Tóth Boldizsár, az NVE elnöke. A jogi körülmények szövevényesek, ráadásul a hamisan megvádolt vállalkozók nehezen kapják vissza azokat a számítógépeket és iratokat, amelyek segítségével megalapozott kártérítési pereket tudnának indítani.
A nagy port felvert ügyben fél éve egyeztet a két gazdasági tárca, illetve a társadalombiztosítási hatóságok. A fő vitapontok között szerepel annak rögzítése, hogy a kint dolgozó magyar cégeknek forgalmuk mekkora részét kell ahhoz Magyarországon kitermelni, hogy ne merüljön fel a fantomvállalkozás gyanúja.
