Persze közvetlen az érdekelteknek is feladata a közvélemény meggyőzése, az, hogy a matematikusok érthetően elmagyarázzák: a matematika él, létezik, kiszakíthatatlanul benne foglaltatik hétköznapjainkban. A népszerű ismeretterjesztés máig élő tisztes hazai hagyományának a folytatása elsősorban Rényi Alfréd (1921-1970) nevéhez fűződik. Rényi egyébiránt a matematika számos területén alkotott maradandót, több nagyhírű egyetem előadója volt, s mintegy 350 publikációja látott napvilágot. Mindemellett rendkívül sokat tett a matematika népszerűsítéséért. Az Ars mathematica címmel most megjelent takaros kis kötet legjelentékenyebb ismeretterjesztő írásait tartalmazza. A dolgozatok megmutatják, hogyan lehet bonyolult problémákat közérthetően, szórakoztatóan előadni, s a „nehéz és unalmas” matematikát megkedveltetni az e diszciplínában járatlan olvasóval. Az MTA Matematikai Kutatóintézete ma Rényi Alfréd nevét viseli.
Ismertetésünkben a szóban forgó gyűjtemény két legizgalmasabb, és – nem túlzás – komoly szellemi élvezetet is nyújtó írását említjük meg. Az egyik a sok nyelvre lefordított, számos kiadást megélt „Dialógus a matematikáról”. Ez a Szókratész és Hippokratész közötti költött párbeszéd szerfelett érdekes kérdésekre keresi a választ. Csupán egyetlen példa: mi lehet annak az oka, hogy a matematika világára vonatkozó tudás hasznunkra válik a mi világunk dolgaiban, annak ellenére, hogy a matematika csupa olyan dologgal foglalkozik, amit csak gondolkodásunkkal közelíthetünk meg? Nem tartod ezt csodálatos és meglepő dolognak? – kérdezi a görög filozófus.
Nem kevésbé érdekes a Levelek a valószínűségről című fiktív levélváltás sem Blaise Pascal tizenhetedik században élt hírneves francia matematikus, fizikus író és kortársa, Pierre de Fermat, a differenciálszámítás előfutára között. Pascal azért is nevezetes, mert 1642-ben ő alkotta meg az első számítógépet és a valószínűség-számítás önálló tudományággá való alakulása is a nevéhez fűződik. Nem meglepő tehát, hogy Rényi költött leveleiben a „véletlen matematikájának” problémáival foglalkozik.
Befejezésül idézzük ismét Szókratész szavait a Dialógusból: „Megmutattam az embereknek, hogy azok, akik bölcsnek tartják magukat, milyen tudatlanok és mennyire ingatag alapon áll minden érvelésük, hiszen olyan fogalmakból indulnak ki, amelyeket nem tisztáztak egyértelműen. Holott a matematikusok is annak köszönhetik nagy eredményeiket, hogy megalkuvás nélkül törekedtek az igazságra és a kétértelműségektől mentes fogalmakban való gondolkodásra.” Ekképpen fogalmazható meg Rényi Alfréd életszemlélete is, aki még kíváncsi ifjúként Atlantisz rejtélyét akarta megoldani, ámde végül a matematikánál kötött ki. Szerencsénkre!
Rényi Alfréd: Ars Mathematica •326 oldal • Typotex Kiadó, 2005 • Ára: 3300 forint
