Gazdaság

Rosszul járnak a devizaadósok

A negyed százalékpontos svájci kamatemelést követően hosszabb távon drágulnak a svájci frankban igényelt hitelek törlesztőrészletei Magyarországon is, ám ennek mértéke és ideje banktól és konstrukciótól függően eltérő lehet.

A Svájci Nemzeti Bank a gazdasági növekedés gyorsulásával indokolta, hogy csütörtökön negyed százalékponttal emelte irányadó kamatszintjét, de Jean-Pierre Roth, a svájci jegybank elnöke szerint még most sem érték el a „normális szintet”. Az irányadó kamatszint Svájcban 2003. márciusban érte el mélypontját, 0,00-0,75 százalékos iránysávval. Az emelés tavaly júniusban kezdődött, 0,00-1,00 százalékra, majd tavaly szeptemberben folytatódott, 0,25-1,25 százalékra.

Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője emlékeztetett arra, hogy a kamatemelés később és közvetettebb módon jelentkezik a törlesztőrészletekben, mint az árfolyamváltozás. A már svájci frankban eladósodottakat a kamatemelés most nem, csak a kamatperiódus végén érinti, aki azonban még a hitelfelvétel előtt áll, annak várhatóan magasabb kamatot számít majd fel a bank. Hangsúlyozta: az egyes hitelkonstrukció határozza meg azt, hogy változnak-e és milyen mértékben a törlesztő részletek.

Hasonlóan vélekedett Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője is, aki szerint a várható további kamatemelések ellenére is jövőre tovább nő a devizahitelek iránti igény. Az elemző 2006 végéig további 50 bázispontos svájci kamatemelést valószínűsít. Bár várakozásaink szerint az MNB csökkentheti jövőre az alapkamatot, a forint és a deviza alapú hitelek között a kamatkülönbözet jövőre is jelentős lesz – mondta az elemző.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik