Századunk
Sikeresnek rendre azok a történelemi témájú könyvek bizonyulnak a bestsellerekkel rajthoz álló kiadói versengésekben, amelyek vagy fehér foltokat színeznek ki, vagy más megvilágításban kínálják a historikus szenzációkat. A rendszerváltás óta sorra megjelentek a korábban indexre tett múltidézések, ugyanakkor még mindig túl keveset tudunk a mögöttünk hagyott szabadsághiányos századról.
A történelmet a győztesek írják, a veszteseknek csak a lapok alján lévő apró betűs rész jut. Azoknak, akik a szenvedést hoztak Európára, nincs joguk a szenvedéshez – szólt a ki nem mondott tétel, így aztán, amikor a névtelenségbe burkolózó Anonyma 1945 tavaszán felsorolta az orosz katonák bűntetteit, egyebek közt a megerőszakolásokat, követ dobott a múltnak nevezett, mélységes mély kútba, felkavarva a történelmi emlékezet vizét. Persze, mindenki tudott a milliós számú, úgynevezett kényszerű nemi közösülésekről, mégis, a mai napig tabunak számít a téma felemlegetése.
Anonyma 1945. április 20-ától június 22-éig írta megrázó, irodalmi igénnyel megalkotott berlini ostromnaplóját, amelynek legfőbb sajátossága a tárgyilagossága, és a borzalmak ellenére is megőrzött finom humora. Az ostrom idején harmincéves, művelt, finom hölgy a legtöbbet azzal mondja el, amikor leírja, hogy a nők egymás között azon a bizonyos tavaszon csak ennyit kérdeztek: „Hányszor?” Az egyik legmegrázóbb eset egy Gerti nevű kamaszlánnyal történt, akit három katona erőszakolt meg, majd a kényszerű aktusok után lekvárt kentek a lány hajára, majd nevetve teleszórták a fejét pótkávéval. Anonyma ugyanakkor felveti saját felelősségét is, elgondolkodik azon, hogy amikor a megszállt Párizsban, a Luxemburg kertben megismerkedett egy szimpatikus fiúval, azonnal elakad a beszélgetésük, mikor kiderült, hogy ő német, míg a fiatalember zsidó származású. A több ezer nőt öngyilkosságba kergető erőszakhullám rávilágít arra – a felszabadulás tényét nem vonva kétségbe -, hogy vannak még ki nem beszélt, és fel nem dolgozott mentalitástörténetek.
Mivel a nácizmus okkult jegyeit taglaló írásokkal jobbára a bulvárlapok vasárnapi „konzerv anyagai” között találkozhatunk, amelyek jobbára kimerültek a Járt-e Hitler Atlantiszon, és a Nácik tényleg a Szent Grállal működtették a repülő csészealjakat címeknél, így aztán nem árt, ha megjelennek a Harmadik Birodalom ezoterikus karakterét a lehető legpontosabb módon megrajzoló forrásmunkák.
Cezary Michalski: A nácizmus ezoterikus forrásai • Európa Könyvkiadó • 1400 forint
Anonyma: Egy nő Berlinben • Magvető Kiadó • 2690 forint
Nagy András: A Bang-Jensen ügy – ‘56 nyugati ellENSZélben• Magvető Kiadó • 3490 forint
Nagy András A Bang-Jensen ügy című remek könyvének egyetlen zavaró eleme van, és az is csak egy tipográfiai megoldás. Ha túl vagyunk az „ellENSZél” okozta pillanatnyi zavaron, egy felkavaróan izgalmas, esszészerűen megírt történelmi krimit olvashatunk. Bang-Jensen dán származású ENSZ diplomata meggyilkolásának körülményeit vizsgáló munka feltárja, hogy miért nem foglalkozott az elvárható módon az ENSZ a magyar üggyel 1956 őszén, hogyan lehetetlenítette el a humanista dán későbbi munkáját, ami aztán a férfi rejtélyes halálához vezetett. Nagy András több mint egy évtizednyi kutatás után rekonstruálta az eseményeket, amelyek azzal kezdődtek, hogy Bang-Jensen nem adta át azoknak a forradalmároknak a névsorát, akiket meghallgatván elkészült a híres jelentés – féltette ugyanis őket a KGB-től. Önmagát viszont nem sikerült megmentenie: 1959 novemberében lelőtték egy New York-i parkban. A nagy műveltséganyagot mozgató, irodalmi és filozófiai vendégszövegekkel feldíszített könyv sok esetben szenvedélyes, máskor higgadt, de főleg tisztességes munka.
Antikvár búvárkodás
Ha attól tartunk, hogy a sikerlistás könyvek esetleg már megvannak szeretteinknek, ajándéknak szemezgethetünk az antikváriumok kínálatából is. Itt a néhány éves, de akár még az új könyveket is olcsóbban megkaphatjuk – használtan vagy alig használtan. Az idén a hazai kiállításokhoz kapcsolódóan igencsak sikeresek a művészeti albumok, de ugyancsak élénk érdeklődés mutatkozik a filozófiai, a szociológiai, a néprajzi és a keleti művészetekről szóló antikvár könyvek iránt. A tévében futó A Nagy Könyv „megdobta” a klasszikusokat is, sokan keresik a döntőbe jutott regényeket, szerzőket.
Ha valaki igazán különleges, egyedi darabot szeretne vásárolni, már mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Az értékesebb régi könyveket az antikváriumok többsége külön tartja, vagy csak kérésre hozzák elő a komoly érdeklődőnek. Gyűjtők, kereskedők a legfőbb vásárlók, de előfordul, hogy valaki ajándékba szán egy-egy régi lexikont, első kiadást. Az antikvár könyvek ára rendkívül változó: a néhány ezer forinttól a több millióig terjed. Az igazán drágákat nem is a polcról, hanem árverésen lehet megszerezni. A Központi Antikvárium november végi aukcióján több könyv is egymillió forinton felül kelt el. A legtöbbet – kereken 2 milliót – egy, a XV. század utolsó éveiből való kiadványért adta valaki.
Nem ritka, hogy a drágán vásárolt régi könyvet fel is kell újíttatnia a vásárlónak, az esetek többségében szintén drágán. Persze minél értékesebb egy szerzemény, arányaiban annyival jobban megéri a restaurálása. A néhány ezer forintnál kezdődő javítási költség ugyanis meg is duplázhatja a könyv árát, de egy több milliót érő kötetnél a 600 ezer forintos renoválás szinte már meg se kottyan a vevőnek.
