Hatástalan az árfolyamra
Az elemzők kedvezőnek értékelik a kormány döntését, ám a Mol árfolyama ezt egyelőre nem igazolja. A piacon most általános negatív hangulat uralkodik, inkább a nemzetközi és magyar makrotényezők irányítják a befektetői kedvet. Mindenesetre a kormánydöntéssel elhárultak azok a félelmek, amelyek az állami pakett egyszerre történő piacra zúdulására irányultak. Negatív befolyásoló tényező azért maradt még a piacon: például az E.On-ügylet elutasítására vonatkozó aggodalmak, illetve a nagykereskedelmi gázáremelés esetleges januári elmaradásának Mol-ra gyakorolt hatása.
Tulajdonosi struktúra 2005. szeptember 30-án (százalék, kerekítve)
• Magyar állam: 12
• Hazai befektetők: 6
• Külföldi intézmények: 58
• OMV: 10
• Slovintegra / Slovbena: 7
• Saját részvény: 6
A Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. lehetőséget kap legfeljebb 10 százaléknyi, jelenleg állami tulajdonban lévő Mol-részvény megvásárlására – döntött a kormány szerdai ülésén. Az erről szóló szerződést ma írták alá a Mol, illetve az ÁPV Rt. képviselői. Két lépcsőben A kormánydöntésről szóló hivatalos közlemény hangsúlyozza, hogy a feltételek kialakításakor arra törekedtek, hogy a tranzakció átlátható legyen, hogy a lehető legmagasabb, piaci árat is garantálja a Mol állami részvénycsomagjáért, méghozzá olyan módon, amely szervesen illeszkedik a Budapesti Értéktőzsde szabályaihoz, továbbá, hogy eközben ne sérüljenek a magyar üzemanyag- és gázfogyasztók érdekei sem. A választott megoldás – a kormány szerint – újabb befektetési lehetőséget biztosít a kisbefektetők számára azzal, hogy az opciós ügylet lezárása után még megmaradó részvényeket nyilvános belföldi értékesítési tranzakció keretében kínálják fel. A szerdai ülésen eldöntött magánosítási procedúra emellett a kormány megítélése szerint garantálja a Mol függetlenségének és hazai irányításának megőrzését, miközben biztosítja a feltételeket a társaság további terjeszkedéséhez.
A kormány kifejezte a szándékát arra is, hogy az állam tulajdonában lévő részvénycsomag fennmaradó részét a későbbiekben kisbefektetőknek kínálja fel nyilvános belföldi értékesítés keretében. A döntés garantálja a Mol függetlenségének megőrzését – áll a lapunkhoz eljuttatott kormányszóvivői közleményben.
Az ÁPV Rt. tulajdonában jelenleg 11,7 százaléknyi Mol-részvény van. A Mol Rt. részére most felkínált, legfeljebb 10 százaléknyi részvényre vonatkozó opció lehívására két lépcsőben van lehetősége a társaságnak. A Mol 2005. december 10. és december 30. között összesen 3 százaléknyi részvényt vásárolhat meg, a fennmaradó rész vételére 2006. május 1. és október 27. között hívhatja le opciós jogát. Ez a pakett tehát, attól függően, hogy első körben vásárolt-e a Mol, és ha igen, akkor mennyit, 7 és 10 százalék közötti lehet.
A vételi árfolyam a Mol tőzsdei árához igazodik: a szerződés aláírását megelőző 90 napban elért, forgalommal súlyozott tőzsdei átlagár, illetve a tényleges lehívást megelőző 90 napos, forgalommal súlyozott tőzsdei átlagár közül a magasabb összeg. Ez jelenlegi árakon számolva 21 380 forintos minimumárat feltételez – a portfolio.hu számításai szerint –, vagyis, ha az egész 10 százalékos pakett elkelne, akkor az legkevesebb 231 milliárd forintot hozhat az állam konyhájára.
A Mol függetlenségének biztosítása, illetve a cég nemzeti jellegének megőrzése érdekében a szerződés kiköti, hogy a társaság 2015. december 31-ig stratégiai befektetőnek csak az állam hozzájárulásával adhatja el az opciós tranzakció során megvásárolt részvényeket.
A kormány érvei
Pozitív döntés volt
Jóllehet mind a mód, mind az időzítés meglepetést okozott a piacon, a FigyelőNet által megkérdezett elemzők pozitívnak ítélik a kormány döntését. A Mol szempontjából több okból is kedvező az eljárás – fogalmazott megkeresésünkre Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen elemzője –, mert egyrészt kötelezettséget nem jelent számára, vagyis mérlegelheti, hogy mikor és milyen áron éri meg neki megvennie az állami tulajdonú részvényeket, másrészről elkerülheti, hogy stratégiai befektető birtokába kerüljön a szóban forgó csomag.
Amennyiben él opciós jogával a Mol, úgy a megvásárolt részvényeket például akvizíciók finanszírozására is felhasználhatja – tette hozzá az elemző –, például részvénycserés tranzakcióknál.
A kisbefektetők ugyanakkor nem lehetnek kifejezetten boldogok – jegyzi meg Sarkadi Szabó Kornél –, a számukra fenntartott minimum 1,7 százaléknyi pakett jelképes értékű. Ez a maradék csomag persze nagyobb is lehet, ha a Mol nem hívja le az opcióját mind a 10 százaléknyi csomagra, ez viszont egyben azt is jelzi a magánbefektetők felé, hogy nem biztos, hogy nekik is érdemes vásárolniuk.
