Körvonalazódni látszik a negyedik pillér gyakorlati megvalósulása: a parlament a napokban tárgyalja a pénzügyi tárca által beterjesztett javaslatot. A hivatalosan nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) rendszere, a jelen tervezet szerint, leginkább a bankoknak, bankcsoportoknak kedvez majd.
Az alapkoncepció szerint a negyedik pillérben mindenki önkéntesen takarékoskodhat saját nyugdíjaséveire, és szabadon dönthet arról, hogy milyen befektetési instrumentum révén kamatoztatja nyugdíjcélra félretett pénzét. A Pénzügyminisztérium (PM) által kidolgozott törvényjavaslat értelmében erre vonatkozóan csak annyi a megkötés, hogy az illetőnek nagykorúnak kell lennie, és kizárólag forintban takarékoskodhat.
A negyedik pillérben előtakarékoskodóknak több számlát is kell majd nyitniuk: egy pénzszámlát, egy letéti számlát és egy értékpapírszámlát. Ezt befektetési vállalkozásoknál és hitelintézeteknél tehetik meg, egész pontosan olyan pénzügyi szolgáltatóknál, amelyek értékpapír-, letéti és pénzforgalmi számla vezetésére jogosultak, praktikusan tehát bankoknál, bankcsoportoknál. A számlára bármikor be lehet fizetni, át lehet utaltatni más nyugdíjszámláról, és a kamatokkal, hozamokkal növelt összeget nyugdíjba vonulás után lehet felvenni (azt egyelőre nem tudni, hogy csak egy összegben vagy járadék formájában is).
A javaslat a költségekről is rendelkezik: e szerint a számlavezetés minimum kétezer forintba kerülne, de legfeljebb a számla éves átlagos egyenlegének egy százalékát számolhatják fel az intézmények. A tőkepiaci tranzakciók költsége a piacon szokásos mértékű lenne, azzal a kitétellel, hogy minden befizetést követően az első befektetési megbízás ingyenesen teljesülne.
A nyesz-számlákon elhelyezett összegeket – amennyiben nyugdíjba vonulás után veszi ki az ügyfél – adókedvezménnyel támogatja a kormány: ennek mértéke megegyezik a nyugdíjpénztárakra vonatkozó kedvezményekkel, vagyis az éves befizetés 30 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint.
