Távoli ügyintézés
Új trend, hogy a külföldiek egyre gyakrabban vásárolnak interneten vagy telefonon keresztül lakást, sokan közülük soha sem jártak Magyarországon, és a jövőben sem tervezik – mondta el Péter Ágnes. Az idei év első felében 900 külföldi magánszemély vásárolt Budapesten lakást – a befektetők 57 százaléka ír vagy brit –, s az év egészében várhatóan 1800 fővárosi ingatlan kerül külföldi magánszemélyek tulajdonába. Ez megegyezik a tavalyi számmal, ami azt mutatja, hogy a keletre történő mozgás dacára stabil állandó külföldi kereslet érzékelhető hazánkban.
Kockáztató írek
Az első, lektöbb kockázatot vállaló és legaktívabb befektetői csoport Írországból érkezett még az ezredforduló környékén – a közelgő EU-csatlakozásra apellálva -, és döntően Pest belvárosában vásárolt kisméretű, alacsony értékű, jellemzően felújításra szoruló használt lakásokat. Motivációik között a saját ingatlanpiacukon érzékelt árnövekedés, majd a spanyol lakáspiacon átélt boom volt a legerősebb, amelyhez hasonlót reméltek Budapesttől is, de a szakemberek elmondása szerint érzelmi szempontok miatt is vonzódtak Magyarországhoz. A magyarok és írek közötti mentalitásbeli hasonlóságok alapján kis túlzással rokonságot éreznek velünk – fogalmazott Péter Ágnes.
A következő hullámban érkező írek már a magasabb értékű, nagyobb méretű és újabb lakásokat keresték, és egyre többen fordultak a magasabb presztízsű Duna-part felé, illetve keresték a luxusfejlesztéseket is. Őket követték 1-2 évvel ezelőtt a britek, illetve más nyugat-európai – spanyol, holland, francia és skandináv – magánszemélyek, de az utóbbi időben arab, izraeli és bármely más, nálunk gazdagabb országok magánbefektetői is megjelentek.
Vásárlásaikat motiválja, hogy míg a magas nyugat-európai ingatlanárak mellett 100 ezer euróért (25 millió forintért) már nem lehet kiadható lakást vásárolni, Magyarországon ez még megtehető.
Újat vesznek
A külföldi befektetők 80 százaléka új, 20 százaléka használt lakást vásárol, kifejezetten befektetési szándékkal. Jellemzően 5–10 éves távlatban gondolkodnak, ennyi ideig bérbe adják, majd megfelelő hozammal értékesítik az ingatlanokat. A bérlők elsősorban Magyarországon élő külföldiek, akik általában magas vagy luxusigényeket támasztanak.
Ezért is volt rossz döntés például a IX. kerületi jelentős újlakás-projektekbe beszállniuk a befektetőknek – hangsúlyozta Péter Ágnes –, az itteni lakásokat ugyanis nem vagy nem olyan bérleti díjért tudták/tudják hasznosítani. Voltak, akik viszont eleve a piaci árnál drágábban, akár 10-20-30-50 százalékos felárral vásároltak, és emiatt nem realizálták az előre elvárt hasznot.
Bulgáriába mennek
Részben ezért, részben pedig a már visszaeső hazai hozamszintek miatt, az írek és a britek egy csoportja mára már tőlünk keletebbre fordul, és jelenleg éppen Bulgáriát preferálja. Síparadicsomokban és a tengerparton vásárolnak ingatlanokat maguknak, abban a reményben, hogy néhány éven belül 30-40 százalékos értéknövekedést fölözhetnek le, amire viszont Magyarországon már nincs esélyük.
