Az idén több mint 60 új fiók nyitotta meg kapuit elsősorban a Raiffeisen Bank jóvoltából (november közepéig 21-gyel növelte hálózatát és december végéig további hat egység nyitását tervezi). A sorban a CIB és a Budapest Bank következik, 14, illetve 13 egységgel, ám az előbbi hitelintézet impozáns bővülést ígér még 2005 hátralévő részére: további 8 egység kapujánál vágná át a szalagot.
Ami a bankszektor nagyobb szereplőit illeti, az OTP láthatóan elégedett hálózata nagyságával, ám az Erste két éven belül már 200-ra szeretné növelné fiókhálózatát. A K&H is úgy fogalmazott a minap: stratégiája megkívánja a fizikai jelenlétet. A bank „négy az egyben” kiszolgálási stratégiájának feltétele ugyanis, hogy minél több helyen és módon biztosítsa lakossági és kis- és középvállalkozói ügyfelei számára a személyes tanácsadást, legyen szó hitelekről, megtakarításaikról, avagy biztosításról. A hitelintézet 2008-ra már 190 fiókban gondolkozik. A bűvös 100-as határt több bank is átlépi a közeljövőben: a Raiffeisen Bank 2006 első negyedévében nyitja meg 100. fiókját, a Budapest Banknál és a CIB-nél mindez 2-3 éven belül teljesülhet. Az MKB Bank – terveinek megfelelően – alulról súrolná ezt a szintet, a HVB Bank pedig 80 fiókos hálózat elérésében gondolkozik a következő évben.
Felvetődhet a kérdés: kifizetődő-e a magyarországi banki hálózat több mint 20 százalékos bővülése? Tény, néhány szakértő pár évvel ezelőtt már úgy fogalmazott, hogy a hazai fiókhálózat a nemzetközi átlaghoz képest számottevő elmaradást mutat. Egy korábbi Fed-tanulmány szerint a hazai bankfiókok számának az 1800-hoz kellene közelítenie, miközben jelenleg az 1300-as határt sem lépték át.
Az elkövetkező két-három év növekedése egyes becslések szerint közel 30 milliárd forintos beruházást követel meg a bankoktól, ám kérdés, hogy az egyes esetekben 2-3, máshol 5-6 évre várt megtérülési idő, azaz a break-even point elérése tartható-e. Nem beszélve arról, hogy a költségek mennyiben nyomják majd rá bélyegüket a tranzakciós díjakra.
