A Mikulás-rali, mint fogalom, azon a népi megfigyelésen alapul, miszerint a részvénypiac december elején jól teljesít. Amennyiben ezt az állítást megnézzük az elmúlt öt évre visszamenőleg, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez csak részben állja meg a helyét. A 2000 óta eltelt decemberek első két hetében a BUX négy alkalommal emelkedett és csak egyszer, 2002-ben esett fél százalékkal, ellenben kiugró teljesítményt is ritkán tapasztalhattunk.
Nincs rá garancia
A legjobb időszakot 2000-ben és 2004-ben láthattuk, amikor a hazai tőzsdeindex az adott kéthetes időszak alatt három százalékot emelkedett. Mindkét évben ugyanakkor nagy száguldást produkált a piac, így nem lógott ki a sorból a december eleji teljesítmény. 2001-ben és 2003-ban pedig egyaránt egy százalék körüli emelkedést tapasztaltunk, amire aligha lehet a „rali” jelzőt ráragasztani.
Klasszikus Mikulás-ralinak csak egyszer örülhettünk igazán, mégpedig 2000-ben, amikor december első hetében 9 százalékot meghaladó mértékű egyhetes zuhanást produkált az index, majd Mikulás hetében egy 12 százalékos emelkedéssel fordult a kocka, és így összességében 3 százalékos plusz alakult ki. Ez ugyan nem túl sok, de az, aki akkor elkapta a fordulatot és hitt a Mikulás puttonyában, nagyot nyert.
A Mikulás-rali és a hasonló legendák érdekessé teszik a piacot, de automatikusan nem működnek, és így garancia sincsen rájuk. A siker idén sem biztos, de a most következő december elején érdemes azon elgondolkodni, hogy nem éri-e meg visszaszállni a részvényekbe. A tartósabb esés után ugyanis a BUX gyorsan lepattant a 20 ezer pontos szintekről és célba vette a 22 ezres szintet. Az irány és a magas forgalom arra utal, hogy maradt a partvonalon elég pénz ahhoz, hogy a piac rövidtávon jól teljesítsen, és – legalábbis egyes esetekben – a részvényárfolyamok sem tűnnek túlzott mértékűnek.
Új Mol-stratégia
Idén december elején érdemes arra is odafigyelni, hogy milyen hatások fogják érni a piacot, illetve néhány céget a blue chipek közül. Egyrészt hamarosan várható a Mol új stratégiájának bejelentése, amely vélhetően pozitív hangulatot teremt a parketten. Az olajipari társaság ugyanis három évre szokta megfogalmazni stratégiáját, és a 2003-2005-ös időszak lejártával a közeljövőben ismerteti a 2006-2008-as időszakra vonatkozó célkitűzéseket.
A vállalat vélhetően el fogja mondani, hogy további költségcsökkentésekre nyílik lehetősége, ismertetheti az akvizíciós terveket, amelyek ugyan nélkülözni fogják a konkrétumokat, de a piac számára mindenképp megmutathatják, hogy mi lehet a növekedés forrása. A menedzsment pedig kéthetes körútra indul majd a prezentáció után és a tapasztalatok szerint ennek jó hatása lehet a piacra. Az, hogy ez pont Mikulás idején fog történni, csak a véletlen műve, de ha a Mol-részvények valóban jól teljesítenek ezidőtájt, akkor legalább lesz kire fogni.
Hideg, meleg az OTP-re
A többi vállalat esetében már nagyobb csöndre számíthatunk. Talán az OTP esetében élénkülhetnek fel az akvizíciós pletykák a közeljövőben, ami általában jót tesz a bankpapír árfolyamának. Szerbiából például várható egy-két hírmorzsa, és a múlt héten felgyorsultak az események Törökországban is: bejelentették, hogy a Denizbank felkérte a Morgan Stanley amerikai befektetési bankot az értékesítés megszervezésére. Ez az a török bank, amellyel kapcsolatban a piac már képzeletben az esküvői tortát is megrendelte.
Az OTP emelkedése ellen szól a rossz makrogazdaság és egyensúlytalanság, azonban az már négy éve rossz és önmagában nem képes elrontani a befektetők kedvét. Az árfolyamra csak az hatna kedvezőtlenül, ha az MNB Monetáris Tanácsának egy hét múlva esedékes ülése kamatemelésről döntene. Ebben az esetben ugyanis ismét napvilágra kerülnének a lassabb növekedésről szóló félelmek és a Mikulás csak havat hozna a puttonyában.
Nagy likviditást, friss tőkét a Mikulástól!
A többi részvény esetében inkább csak a negyedéves gyorsjelentésekre reagáló elemzői vélemények okozhatnak egy kis turbulenciát. Legnagyobb lendületet az Egis piaca kaphat a várható felminősítések jóvoltából. A Mol esetében az árfolyam túl gyorsan tért magához, így nem volt elég idő, hogy minden elemző vételre minősítse át a részvényt, ami tartós optimizmust is szülhetett volna.
A piac számára így nem marad más, minthogy nagy likviditást és tőkebeáramlást kérjen Mikulásra a csizmákba, mert csak ez indíthat igazi ralit. A részvények az idén jól viselkedtek, nem érdemelnének virgácsot. Már csak az a kérdés: igazságos-e a Mikulás?
